Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

[Budapest], [1911], Nyugat Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság (Világosság Könyvnyomda R.-T., Bp.), 101 p. + [2] p.
Első kiadás. Vallomások és Tanulmányok. Írta: Ady Endre.
A kötet címfedelének színes illusztrációját Falus Elek készítette. A szerző előszavával, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötet négy prózai írást (Ismeretlen Korvin-kódex margójára, a magyar Pimodán, Portus Hercules Monoeci, Petőfi nem alkuszik) tartalmaz. Nyomtatta a Világosság Könyvnyomda R.-T. A címlapon ceruzával beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos, növénymintás, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb hatású alakja. Hazafi és forradalmár, a haladást sürgető, nyitott gondolkodása magyar és európai volt egyszerre. Gondolatgazdag versei az emberi létezés minden fontos szegmensét érintik.
A szerzőnek ebben az igazán gazdag alkotó korszakában (1911 tavaszán), Ady egy kis füzetben: Vallomások és tanulmányok" címmel néhány prózai írását adta közre. Az írásoknak ugyan más-más volt a mondanivalójuk, de szubjektivitásuk összekapcsolja őket. Rejtett önarckép mindegyik. A Portus Herculis Monoecit Ady montecarlói játékai, szerencsepróbálásai ihlették. A magyar Pimodánban arról a társadalmi kényszerről vallott Ady, amely a jobbakat narkotikum keresésére késztette. Baudelaire-ék, Gautier-ék még az önnön eszméit eláruló polgári társadalomból próbáltak szabadulni, Adynál az italozási kényszer világosan a magyar Messiások egyetlen menedéke. Így lett ez az írása eddigi költői útjának a magyar Ugarról s a magyar Messiásokról való gondolatainak mintegy összefoglalása is. A művészetről gondolkodva pedig egyértelműen azt vallotta, hogy attól egyformán távol van a kalmár világ s a feudális-katonai erkölcsöket ápoló Spárta."