Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 9. online árverése | Háború előtti könyvek, első kiadások, grafikák

Párizs, Róma tér (fekete-fehér, egyképes, feliratos) képeslap, 1910.
Ady Endre autográf képes levelezőlapja öccsének, Ady Lajosnak. Párizs, 1910. február 19. után.

Kiadó: L.L./222/Paris. Képfeliratozás: Inondations de Paris (Janvier 1910) - Place de Rome - LL. Az osztott, "Carte Postale" feliratos, bélyeghiányos, sérült párizsi postabélyegzéses hátlapon ceruzával beírt, olvasható címzettel és a feladó által írt üdvözlettel és aláírással, párizsi feladással.

Ady Endre vidéki és külföldi tartózkodásai során rendszeresen írt öccsének, Ady Lajosnak, aki ugyan éppen ekkoriban tervezte esküvőjét, mégis szinte titkárává vált költő bátyjának. Az alábbi nemrég fölbukkant levél is ezek közé tartozik.

Ady levele:

"Édes Lajoskám, a N. P. J. után megérkezett a Pesti Napló pénze is. Levonással persze. Éppen jó. Most végleg szakítok e díszes társasággal. Mi van az új szabadkőmíves lappal? Itt, Dióssyéknál – mint írtam – nagy bajok vannak. Én is fenerosszul vagyok. Írj. Nagyon ölel
Bandid
Szilágyit s igaz barátainkat ölelem."

- Utóbbi sor már nem fért ki a lap szövegnek szánt helyére, ezért Ady a képre írta.

A lap címzése: „Nagyságos / Ady Lajos tanár / urnak, Markó-ut- / cai áll. főgymnázi- / um / Budapest / Hongrie”.

Bár a levél datálatlan, de mivel a pár sorban sok az információ, keltezése viszonylagos pontossággal megállapítható.
Az egyik téma a pénzek kérdése. Ady két szerzői tiszteletdíjat említ benne: a Neues Pester Journaltól járó honorárium után a Pesti Napló „pénze” is megérkezett. Ezeknek a pénzeknek az útját pedig jól nyomon lehet követni.
A német nyelvű laptól neki járó pénz megküldetésének elintézését Ady 1910. január 11-én kérte öccsétől: „rosszul vagyok”, írja már ekkor is, és kéri, hogy „a Neues P. Journal pénzét küldesd táviratilag Mme Diósy címére rögtön”. (Lásd: Ady Endre levelei. Sajtó alá rend.: Belia György. II: 71–72.) Több ekkori levelében panaszkodott rosszullétre, gyengeségre, idegkimerültségre.


Február 12-i lapján ismét csak pénzügyek elintézésére kéri Lajost „menj föl Biróhoz, vagy a Pesti Hírlapnál Katona Bélához. A P.N. nem arravaló.” Majd egészségéről újfent ezt írta: „Én nyögök és félek, utolsókat nyögök.” Továbbá Szilágyit – Szilágyi Sándor latin-görög szakos tanárt, Ady Lajos kollégáját a Markó utcai gimnáziumban – ekkor is üdvözölte, és a lap képes felére ismét csak „ismerős” utóirat került: „Pénz még nem jött sehonnan sem.” (Ady Endre, Párizs, 1910. https://bookfenc.blog.hu/2010/08/18/ady_endre_parizs_1910)
Február 19-én viszont már arról számolt be öccsének: „a N.P.J-tól is megkaptam a pénzemet száz koronát... A Pesti Napló leközölte a tárcámat, mint ma látom. A cikket még nem. Mindenesetre menj föl hozzájuk s küldess némi pénzt.” Majd már pénzügyek is szóba kerültek: „Révész is küldesse a pár garast. Schöpflinnek szólj, hogy a múltkor megjelent s legujabban napvilágot látott versemet, illetve novellámat küldje el azonnal.” A lap képes felén egy üzenet: „Szilágyi írjon.” (Ady Endre, Párizs, 1910.)
Ady a fenti képeslapot tehát ezek után írta öccsének:
„a N. P. J. után megérkezett a Pesti Napló pénze is”, a levél keltezése tehát Párizs, 1910. február 19. után.
A rövidke levél másik témája, hogy a költő rákérdez: „Mi van az új szabadkőmíves lappal?”
Ady nem nevezi nevén a lapot, de vélhetőleg még nem is tudta volna, hiszen a lap ekkor még nem indult meg, s így címe sem volt. Egy hónap múlva azonban már igen: 1910. március 30-án megjelent Jászi Oszkárék politikai napilapja, a Világ, amelyről mindenki tudta, hogy szabadkőműves háttérrel rendelkezik.
Februárban Hatvany Lajostól is érdeklődött a lap felől: „Írj arról is, hogy a szabadkőműves napilappal mi van már? Ki csinálja?” (AEL II:81.) Hatvany válaszlevelét nem ismerjük ugyan, de Jászi Oszkár március 3-án levelet írt neki: „Mindent el fogok követni, hogy az új lap meghívjon” (AEL II: 365.). Ady ezek után Révész Bélának írta március 11-én: „ha az új lap megindul, akkor mindjárt” hazamegy (AEL II:83.), és nem sokkal később a hivatalos felkérést is megkapta Gerő Ödön főszerkesztőtől, melyben „egy hazafias, azaz »magyar« verset” kérnek tőle (AEL II: 370-371). Ady erre március 27-én válaszolt: „Én valóban egész örömmel állok a Világ mellé, ha erről szó lesz. Közös ügyünk, közös harcunk, közös vágyunk”, és megerősítette: „májusra hazamennék, ha helyet találnék a lapnál” (AEL II:87.)
Ady ugyanakkor nemcsak publikálni akart a lapban, de szívesen lett volna munkatársa is – ez azonban nem így alakult. Ennek a folyamatnak is egy momentuma a most kalapács alá kerülő lap.
A tanulmány Bíró-Balogh Tamás – szegedi irodalomtörténész – munkája."