Studio Antikvárium

Könyv

Kelt: Tarcalon (mezőváros a Tokaji hegy déli oldalán), 1613. szeptember 14-én. A tartzali főbíró, Borbély Mihály szolgabíró társaival, Péter deákkal, Borsos Miklóssal, Kulin Jánossal ... stb. tanúsítja, hogy "az my teljes gjülekeöszetünk elejben" megjelent az Ighlón (szepességi város) lakó Csiriak alias Bodnár Mihály és Zanthai Pál, "városunknak becsjülletes feő lelki tanitoja és Praedikátora", és a következő egyezséget kötötték meg. Bodnár Mihály örökölt egy szőlőbirtokot, amely Tartzalon, "az my Csekej neveo hegyünkeon" fekszik. Keleti szomszédja Borsos Miklós, nyugati Tóth János. Ezt a szőlőbirtokot adja el Zanthai Pálnak és feleségének, Paatz Anna asszonnynak, illetve azok mindkét nembeli utódainak, száz forintért, örökre és visszavonhatatlanul. Az eladó ígéretet tett továbbá arra, hogy sem ő, sem pedig utódai nem fogják az új tulajdonosokat háborgatni, sőt, ha valaki ilyen akadna, akkor a régi tulajdonosok kötelessége őket megvédeni. A mezőváros előírásai szerint mindkét fél minden forint után 6-6 pénzt (pénz: a középkor végi magyar forint századrésze) fizetett ki. A vevő kifizetett továbbá egy forint 40 pénzt a jegyzőnek az irat kiállításáért. Az iratot Zanthai Pál és felesége számára állították ki, és a mezőváros hiteles pecsétjével erősítették meg. Anyaga: merített papír. A szövege döntően magyar nyelvű, néhány latin kifejezéssel. A dátum latin nyelvű: "Coram sede nostra iudiciaria. Anno D[omi]ni 1613. 14. die [septem]bris: A mi törvényszékünk előtt, az Úr 1613. évében, szeptember 14-én. A szöveg végén Tarcal mezőváros pecsétlenyomatának hiányos darabjai láthatók. A szöveg alatt jobb oldalon latin nyelvű feljegyzés található: "leíratott és kihirdettetett általam, ... János, tarcali jegyző által." Az irat másik oldalán latin nyelvű szöveg olvasható: "A tiszteletreméltó Zanthai Pál vallomása szőlő ügyében."