Kieselbach Galéria

67. téli aukció

39x48,5 cm, Tempera, papír, karton, Jelezve balra lent: Aba-Novák


TANULMÁNY

Csodálatos New York

„New York olyan csodálatos, hogy erről írni bajos! Valószínűtlenül szép és grandiózus! Meg sem kísérlem!” Ilyen lelkes sorokat küldött haza Aba-Novák Vilmos otthon várakozó feleségének 1935. január 26-án. Aba-Novák – magyar pályatársaihoz képest – sikere teljében indult az Új Világ meghódítására. A tengerentúli utazás apropóját a Budapesten és Szolnokon felállítandó American-Hungarian Academy of Art adta, aminek egyik igazgatója volt. A tervek szerint egy sikeres New York-i kiállítás népszerűsítette volna a – végül meg nem valósult – intézményt a reménybeli ösztöndíjasok, az amerikai képzőművészek körében. (A tárlaton a másik igazgató, Iványi Grünwald Béla is szerepelt.) Aba-Novák az akadémia titkárával, Bartók Tiborral szelte át az Óceánt, és lépett partra New Yorkban 1935 januárjában. A zsibongó, gigantikus, méregdrága metropolisz szíven ütötte a friss látványokra érzékeny festőt. De több hónapnyi próbálkozás után kiderült, hogy az akadémiát nem lehet megvalósítani a küszöbön álló világháború árnyékában.

Megörökíteni a metropoliszt

Aba-Novák műtermes lakást bérelt magának, majd belevetette magát a művészeti élet sűrűjébe. Rendszeresen eljárt az emigráns magyarok társasági eseményeire és felvette a kapcsolatot az amerikai színtér fontos szereplőivel. „Ez az Amerika végtelenül komplikált és nehéz terep” – szűrte le a következtetéseket. Egy Magyarországról elszármazott műkereskedőnél, a Silberman Gallery-ben mutatta be otthonról hozott festményeit, komoly erkölcsi sikert aratva. Néhány kurzus erejéig temperafestést oktatott a New York City Collage-ben, majd megpróbált monumentális megbízáshoz is jutni, de áttörést nem tudott elérni. Áprilisban inkább nekilátott akvarelleket készíteni, hogy lekösse kreatív energiáit. „Vízfestmény skicceket csinálok (…) Ez a város egy festő részére csodálatos! Hozok haza jó néhány festői adatot, majd otthon lesz belőle kép!” – írta feleségének április 17-én. Ezen a napon látogatott el a világhírű fotós, Munkácsi Márton műtermébe is, ahol szintén készített akvarellt. A sok új ismerős dacára, egy hónappal később már hazafelé utazott a Conte di Savoya gőzös fedélzetén.

Az első felbukkant New York-i táblakép

Molnos Péter 2006-os monográfiájában még arról írt, hogy Aba-Novák rövid New York-i korszakából kevesebb mint egy tucat meglevő akvarell ismert. „A képeket, a rajtuk lévő feliratok tanúsága szerint Aba-Novák nem utolsósorban avval a szándékkal készítette, hogy azokat – az Itáliában festett akvarellvázlatokhoz hasonlóan – később festményekké fejlessze, s reprezentatív temperaképeket készítsen e friss helyszíni felvételekből. Ezek a művek feltehetően soha nem születtek meg, hiszen sem fotón, sem a maga valójában nem maradt fenn egyetlen erre utaló nyom, egyetlen New York-i témájú táblakép sem.” A műkereskedelemnek köszönhetően ma már tudjuk, hogy ez nincs így. A most vizsgált, közepes méretű, kartonra kasírozott temperakép nemrég került külföldi tulajdonból Magyarországra. Felbukkanása igazi szenzáció: egy jól ismert New York-i akvarell táblaképként kivitelezett változata! Azaz Aba-Novák mégis képpé fejlesztett – legalább egyetlen egy darab – amerikai vázlatot.

Sztárfotós manhattani műtermében

A festmény a Molnos monográfiájában is publikál, pár ismert amerikai akvarell közé tartozó, New York címen számon tartott kompozíció (1935) nagy léptékű, kidolgozott variánsa. A Magyar Nemzeti Galériában őrzött vízfestmény-változat jobb alsó sarkában olvashat a pontos helyszín is: „Munkácsi Márton műtermi ablakából”. A világhírű fotográfus, Martin Munkacsi 1934-ben emigrált az Egyesült Államokba. A legjobb nevű divatmagazinnal, a Harper’s Bazaarral szerződött le, és egy évtizedig szállította számukra a jobbnál jobb, azóta világhírűvé vált fotókat. Befutott fényképészként Munkácsi egy három emeletes műtermet bérelt Manhattan keleti oldalán, a Tudor City komplexumban. A jellegzetes téglaburkolású felhőkarcoló-csoporton belül a Windsor Tower névre keresztelt, frissen emelt épület tetején rendezkedett be, és itt látogatta meg Aba-Novák Vilmos 1935. április 17-én, egy akvarellen örökítve meg a Második és a Harmadik Sugárút felhőkarcolóit és magasházait. Ebből a vázlatból született – szinte biztos, hogy még ebben az évben – a most vizsgált, művészettörténeti szenzációnak számító táblakép.