Kieselbach Galéria

49. tavaszi aukció

78x100 cm
Tempera, falemez
Jelezve jobbra lent: Aba Novák 35

A kép hátoldalán a BÁV 17. képaukciójának vinyettája, felragasztott cédulán: „U. 27.”, „48”, valamint autográf feliratok: „Dr. Jakobovits úr”, „»Gazdag« cirkusz”.
A kép eredeti keretén sérült vinyetta „Gazdag cirkusz” gépelt felirattal.

PROVENIENCIA
Egykor a Jakobovits-, majd a Fellegi-gyűjteményben.

KIÁLLÍTVA
Aba-Novák Vilmos festőművész gyűjteményes kiállítása. Fränkel Szalon, Budapest, 1936. március 1–30. (Kat. 4. „Gazdag” cirkusz – 1100 pengő)
Aba-Novák emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1962. (Kat. 156. Gazdag cirkusz)
Vilmos Aba-Novák (1894–1941). Vichodoslovenska Galéria v Kosiciach, Kassa, 1963. (Kat. 48. Bohaty cirkus)
Vilmos Aba-Novák (1894–1941). „Zacheta”, Varsó, 1963. (Kat. 66. Cyrk „Gazdag”)
A Bizományi Áruház Vállalat 17. képaukciójának kiállítása. Budapest, 1967. december. (Kat. 1. Gazdag cirkusz)
Aba-Novák Vilmos (1894–1941). Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1986. május–június. (Kat. 17. Gazdag cirkusz)
Aba-Novák Vilmos (1894–1941) emlékkiállítása. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1994. március–június. (Kat. 26. „Gazdag” cirkusz)

REPRODUKÁLVA
Vilmos Aba-Novák (1894–1941). Kiállítási katalógus. Varsó, 1963. o. n.
A szolnoki művésztelep jubiláris kiállítása (1902–1977). Katalógus. Szolnok-Budapest, 1977. (36. kép)
Aba-Novák emlékkiállítás. Katalógus. Előszó: B. Supka Magdolna. Szolnok, 1962. o. n.
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest, 1966. 31. kép.


Pontosan 21 évvel ezelőtt, 1994 tavaszán, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításon került utoljára a közönség elé Aba-Novák Vilmos egyik legrangosabb cirkusz témájú képe, a „Gazdag” cirkusz. Jelentőségét bizonyítja tekintélyes kiállítási listája, valamint az a sokatmondó tény, hogy a festő 1962-es emlékkiállításának katalógusában ez a mű szerepel egyedül két oldalas, színes reprodukcióval. A múzeumi rangú, méretével is kiemelkedő kompozíció abból a szempontból is különleges, hogy legtöbb „társával” ellentétben története pontosan rekonstruálható: a festő műterméből a Fränkel Szalon 1936-os kiállítására, majd Jakobovits Béla ügyvéd birtokába került, hogy végül a BÁV 1967-es aukcióján rekord összegért, 30 ezer forintos leütési áron jusson Fellegi István színész és rendező pazar gyűjteményébe.

A manézs vonzásában

Bár már 1927-ből ismerjük egy – sajnos ma még lappangó – cirkuszképét, tagadhatatlan, hogy e téma csak 1930-tól, a római magyar akadémián eltöltött ösztöndíjas évek után vált igazán fontossá Aba-Novák számára. Az élet groteszk jelenségei iránt megmutatkozó vonzalma és festői stílusának alapvonásai vezethettek ahhoz, hogy érett korszakában oly gyakran fordult ihlető képötletért a manézs és a kerek, homokkal felszórt színpad világához. Áradó mesélőkedve, briliáns tömegmozgató képessége és nem utolsó sorban öniróniára hajlamos, a dolgok mélyén rejlő tragikomédiára érzékeny művészi attitűdje is abba az irányba „sodorta”, hogy a cirkusz szereplőit élete végéig újra és újra képeire fesse. Aba-Novák természetesen nem volt egyedül: az írókat, filmrendezőket és a festőket évszázadok óta valósággal lenyűgözte ez a világ. E sokszínű közösség, a benne rejlő vizuális és érzelmi töltés, a komikus és tragikus elemek örök keveredése ellenállhatatlan vonzerőnek bizonyult. A fellépők összeszokott, teátrális mozgása, a borzongató életveszély, a vándorcirkusz állandó utazása, a kötöttségektől mentes emberek iránti romantikus vonzalom mindig valami sajátos erotikával is megtöltötte a cirkusz világát. A manézs – a korabeli kávéházak női zenekaraihoz hasonlóan – ráadásul a fizetett szerelem jól ismert lelőhelye volt, az utazó társulatokra sok esetben szinte mozgó nyilvánosházakként tekintettek.
Aba-Novák élénk vonzalmát a téma számos jellegzetessége kiválthatta: a szürke, hétköznapi léttől élesen elváló ünnepélyesség, az életveszély borzongató közelsége, s persze a fény és árnyék, a színfalak előtti és a kulisszák mögötti világ beszédes ellentéte. A reflektorokba vigyorgó, fehérre festett bohóc-arc és a verejtékes felkészülés tragikus kettőssége, a felhőtlen szórakozás és a csillogó felszín mögött rejtőző profán és darabos valóság paradoxona. A cirkuszábrázolások legtöbbjén a hajlongó, álarcot viselő bohócok, a közönség szórakozását biztosító akrobaták és zenészek rejtett művész önarcképek is, a művész-lét kettősségét, ellentmondásosságát megjelenítő szimbólumok.
Aba-Novák most bemutatott képe virtuóz módon egyesíti a közönség előtt feltáruló, a reflektorok fényétől megvilágított porondot és a zenekar mögött megbújó, jelenésükre váró szereplők rejtett mikrokozmoszát. A sugarasan elrendezett sátortartó rudak erre a csoportra irányítják a néző figyelmét: pihenő műlovarnők, groteszk zenebohócok tűnnek fel a zenészek kék süvegei alatt.

A „Gazdag” cirkusz

Míg a harmincas évek elején a hatalmas fellépő gárdát mozgató külföldi társulatok, például a legendás, máig működő Crone család vállalkozása adott témát Aba-Nováknak, addig az évtized közepétől kezdve szinte kizárólag magyar cirkuszok tűntek fel képein. Az ok prózai: a jelentős külföldi konkurenciát a sokkal kisebb magyar társulatok nem tudták önerőből semlegesíteni, így a Magyar Artisták Egyesülete javaslatára az idegenből érkező cirkuszok hazai működését a harmincas évek folyamán erősen korlátozták. A legyőzhetetlen díjbirkózó, a „bikaölő angolt”, Ciklopot is megfutamító Czája József társulata, a lovas produkcióival hírnevet szerző Donner-család, a félelmetes krokodilszámával sokkoló Koczka Lajos és az 1876-ban megalapított Gazdag Cirkusz így vált egyeduralkodóvá Aba-Novák cirkusz-sorozatának egyes alkotásain is.
1935-ben, a most bemutatott festmény megszületésének évében a Gazdag család üzemeltette az ország legnagyobb fedett cirkuszát. Hatalmas póznákkal alátámasztott sátruk alatt 3000 néző foglalhatott helyet, szórakozásukat 80 fős társulat, saját zenekar és lenyűgöző állatsereglet biztosította. Aba-Novák gyakran ült be előadásaikra, hogy a helyszínen készített rajzai alapján végül szolnoki vagy budapesti műtermében fesse meg végleges kompozícióit. Közülük egyértelműen kiemelkedik a most bemutatott alkotás: a Fellegi-gyűjteményből érkező „Gazdag” cirkusz Aba-Novák népszerű cirkusz-sorozatának egyik legjelentősebb darabja.

Molnos Péter