Kieselbach Galéria

49. tavaszi aukció

120x59 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: A.Tóth S. Paris 1931

KIÁLLÍTVA
Gyenes Gitta és Tóth Sándor festőművészek kiállítása. Szépművészeti Kiállítások (Fränkel Szalon), Budapest, 1933. október–november. (Kat. 4)
A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása. Pápa, 1936.
A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ, Veszprém, 1975. november–december.
A. Tóth Sándor festőművész emlékkiállítása. Szombathelyi Képtár, 1994. február–március.
Párizs – Pápa. A. Tóth Sándor (1904–1980) festőművész és bábtervező kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 2001. február–március.
Sándor A. Tóth. Peintre et Marionnettiste. Magyar Intézet, Párizs, 2001. november–december.
Toys of the Avant-Garde. Museo Picasso, Malaga, 2010. október–2011. január.
Lélekpillanatok – A szimbolikus avantgárd. A. Tóth Sándor életműve Európában. Balassi Intézet, Budapest, 2014. február–március.

REPRODUKÁLVA
Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Budapest, 2000. (Címlap és 120. kép)
A magyar bábművészet megújítója: A. Tóth Sándor. Hegyvidék, 2001. február 7. 11. oldal
P. Szabó Ernő: Egy bábművész, festő a Montparnasse-ról. Magyar Nemzet, 2001. március 10.
P. Szabó Ernő: A pápai festő hazatalált. A. Tóth Sándor emlékkiállítás a párizsi Magyar Intézetben. Magyar Nemzet, 2001. november 17.
Sz. Gy.: A. Tóth Sándor kiállítás és kötet. Ernst Múzeum. Magyar Építőművészet, 2001. 1. sz. 48. oldal.
Modern magyar festészet 1919–1964. Szerk.: Kieselbach Tamás. Budapest, 2004. 463. oldal.


Határokon át

A mai Szlovákia területén, Rimaszombaton született festő 1922-ben érkezett Magyarországra az elcsatolt Felvidékről, hogy a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Rudnay Gyula növendékeként tanuljon tovább. Bár korai munkái még Rudnay kikerülhetetlen hatásáról árulkodnak, 1928-tól jól láthatóan új útra indult. A látvány-festészettől való határozott elmozdulás, a dekoratív tendenciák erősödése és a korábban borongósabb kolorit kivilágosodása minden bizonnyal összefüggött külföldi tanulmányútjaival: 1928-ban Nürnberg és Köln modern kiállításait nézte meg, majd Londonban képezte magát tovább közel egy esztendőn át. 1929 elején a francia fővárosba utazott, hogy meglátogassa unokanővérét, a művészi karrierjét festőként kezdő, de végül a bábművészet megújítójaként hírnevet szerző Blattner Géza feleségét. Az eredetileg rövidre tervezett párizsi tartózkodás végül közel három évig tartott: életre szóló új barátságokat, pótolhatatlan művészi impulzusokat és pályájának legjelentősebb festményeihez számtalan kitűnő képötletet adva a fiatal művésznek.

Festő a szivárvány alatt

A 20-as évek végétől a Párizsban élő magyar művészek közül többen Blattner Géza Arc-en-Ciel nevű bábszínházában dolgoztak. A debreceni születésű Blattner már 1919-ben társulatot alapított Budapesten, ahol munkáját a később Párizsban is hozzá csatlakozó Csellényi Walleshausen Zsigmond és Dettre Szilárd segítette. Bár a 20-as években rendszeresen kiállította grafikusi erényeket felmutató, karikaturisztikus festményeit, igazán maradandót a modern bábművészet terén alkotott. A francia fővárosban 1929-től működtette avantgárd társulatát, ahol A. Tóth Sándoron és a már említetteken kívül a szürrealizmus és az absztrakció felé forduló Kolozsváry Zsigmond, sőt a Montparnasse egyik jellegzetes figurája, az orosz Marie Wassilief is dolgozott. Az előadásokról és a társulat mindennapjairól a szintén magyar emigráns, André Kertész fotói tudósítanak.
Bár fénykorában közel harminc művész dolgozott a csoportban, Blattner első számú munkatársa A. Tóth Sándor volt. Alapformákra redukált, kubisztikus stílusjegyeket mutató bábokat tervezett és faragott, tevékeny részese volt a nagy feltűnést keltő bábelőadásoknak, de közben festőként is remekművek sorát alkotta meg. 1930-ban nyolc hetet töltött Berlinben, ahol a Bauhaus műfajokon átívelő tevékenységét is alaposan tanulmányozta: feltehető, hogy az ott tapasztalt élmények, többek között Oscar Schlemmer képei és a Bauhaus színházi működése is jelentős mértékben hatott ekkor készült festményeire, így a Bábjátékos című kompozícióra is. Ezek az inspirációk természetesen sem kizárólagos hatást, sem megrendítően új élményt nem jelentettek A. Tóth Sándor számára, hiszen mindez jól illeszkedett egy heterogén, de sok vonásában közös nevezőre hozható, univerzális „korstílus” szín- és formakészletébe.

Art Deco és új tárgyiasság

Az európai művészet a 20-as évekre túljutott a tradicionális kereteket felszámoló formai újítások, kifejezésbeli kísérletek korszakán. A lecsendesedés, lehiggadás ideje következett, melynek során a hagyományos festői értékek visszakerültek korábbi státuszukba: a közvetíteni kívánt tartalom, a mesterségbeli tudás, a kiérlelt, lezárt kompozíció újra fontossá, a kvalitás mércéjévé vált. Mindaz, amit a Bábjátékoson is látunk, a józan, szigorú formaadás, a hangsúlyos, éles körvonal, a tökéletesen kiegyensúlyozott komponálás és a „gusztusos” felületalakítás egyszerre jellemzi a korabeli festők modorát, soroljuk őket akár az Art Deco, a Novecento Italiano vagy a Neue Sachlichkeit követői közé. A stílusjegyeken túl a témaválasztás terén is a régi, éveken át korszerűtlennek kikiáltott hangsúlyok kerültek előtérbe. Az alkotók ismét nagy kedvvel fordultak az emberi alak művészi újrafogalmazásának problémája felé, sokszor jelképpé tömörítve az elsődleges látvány mögött felsejlő tartalmakat. A Bábjátékosban a síkok ritmusa, a pengeélésen metszett körvonalak, az egymásra felelő vagy egymást metsző ívek és szögek a szokatlanul megnyújtott felületen pendülésig feszülnek, így töltve meg dinamikával a végletekig letisztult kompozíciót. Az önarcképi ihletésű, ars poeticaként is értelmezhető kép magán viseli a modern bábművészet és a kortárs francia festői irányzatok hatásait is. Nem csupán a téma, de az ábrázolt figurák elhelyezése, a testek proporciója is a marionett bábok mechanikáját, tagolását idézi, az alakok stilizált bábfiguráknak tűnnek. A néhány vonásában Ozenfant és a késői Léger műveivel rokonítható alkotás megformálásában az Art Decóvá szelídülő kubizmus, az új tárgyiasság és a purizmus stiláris jegyei egyaránt tetten érhetők, miközben a felsorolt impulzusok a jó időben a legjobb helyen, Párizsban igazi művésszé érő festő, A. Tóth Sándor saját, összetéveszthetetlen stílusában öltenek testet.

Ritkán fordul elő, hogy egy művész pályáján tökéletes pontossággal jelölhető ki az abszolút csúcspont. A. Tóth Sándor ebből a szempontból is a kivételek közé tartozik: a Bábjátékos nem csupán e különleges életműből magasodik ki ritkán tapasztalható egyértelműséggel, de az egész magyar Art Deco festészetében is kitüntetett hely illeti meg. Olyan mű, mely a legnagyobb magángyűjteményekben és a világ bármely múzeumában méltó módon képviselhetné e népszerű korstílus legjobb értékeit.

Molnos Péter