Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
489. Gyorsárverés

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1926. október 31., november 1. és 2. napjain Budapesten megtartott XXIV. pártgyűlésének jegyzőkönyve. (A pártvezetőség és a parlamenti frakció jelentésével.)Budapest, 1926. Népszava-könyvkereskedés (Világosság Ny. Rt.) 290 p. Egyetlen kiadás.A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való 1919 márciusi egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István a politikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. A hazai baloldali munkásság érdekképviseletét az 1922-es választástól már önálló szociáldemokrata frakció képviselte az országgyűlésben - a képviselőcsoport választójogi, leszerelési, munkaügyi interpellációnak sora tanulmányozható kötetünk első, dokumentumokat és korszakértékelést tartalmazó részében. A szociáldemokrata szerkesztők kötetünkben rendre ellenforradalmiként hivatkoznak a fennálló Bethlen-adminisztrációra, amely továbbra sem bánt kesztyűs kézzel a hazai baloldallal. Miként a dokumentumokból, illetve a kongresszusi beszédek átiratából kiderül, a Népszava számos sajtóperrel nézett szembe, a nőmunkásmozgalom, az ifjúmunkás mozgalom, illetve a falusi agitáció elé számos akadályt gördített a hatalom, illetve a választójog továbbra is igen korlátozott maradt. (A falusi agitáció tiltása igencsak érthető a hatalom szemszögéből: a mindenkori kormánypárt mindig is vidéken szerezte meg mandátumai többségét.) Kötetünkből a szociáldemokratákat ért méltatlanságok egész sorára derül fény, május 1-jére gyülekezési tilalom volt érvényben, a munkás dalárdákat is ellenséges propagandaként szemlélte a hatalom és az elszabadult albérleti árak, illetve a társadalombiztosítás bizonytalansága is visszavonulóra késztette a munkásság szervezkedéseit. A kongresszusi beszédek gyorsírással készült leirata a 91. oldaltól. Az oldalakon halvány foltosság, példányunk fűzése a kötet elején meggyengült.Fűzve, sérült, javított, enyhén hiányos kiadói borítóban.