Mike és Portobello Aukciósház

38. aukció

Bp. 1934. (Sylvester ny.) 443 l. Fűzve, kiadói borítékban, régi könyvtári pecséttel. Károlyi Árpád (1853-1940), történész, levéltáros. Ő volt a Bécsi Magyar Történeti Intézet első igazgatója, a tisztségre Klebelsberg Kuno szemelte ki. Alatta élte az intézet fénykorát. A tagok munkáját állandó figyelemmel kísérte és felügyelte, mindig készen állt a szakmai tanácsadásra, segített a szükséges szakmai kapcsolatok megszerzésében-megtartásában. Megtört, alig halló öregemberként is biztos kézzel vezette az intézetet; tanácsokat kért és kapott Klebelsbergtől, de ő is ugyanígy tanácsokat adott neki. A hivatalos történetírói iskolák között fontos szerepet töltött be a főként köré szerveződő bécsi magyar történetírói kör is, amelynek Károlyin kívül tagja volt Thallóczy Lajos (1856–1916), Kállay Benjámin (1839–1903), Angyal Dávid, majd a fiatal Szekfű Gyula és Eckhart Ferenc (1855–1957), de gyakran megfordult itt a korabeli történészek jelentős része. Az iskola jelentősége abban állt, hogy képviselői látogathatták a bécsi egyetem előadásait. Itt elsajátíthatták a Leopold Ranke nevével fémjelzett, ún. 'szakszerű', professzionális történetírás fogásait, amelyek között különösen a segédtudományokban való jártasság, a kútfőkritikai képzettség játszott fontos szerepet, s igen alapos alkotmány- és intézmény-, valamint gazdaság- és művelődéstörténeti képzettséget is szerezhettek. Az iskola nagy politikai vitákat folytatott az osztrák alkotmánytörténészekkel; a magyar kutatók védelmezték a magyar állami élet önállóságát, ugyanakkor nem álltak szemben a dualista berendezkedéssel, sőt hittek az Osztrák–Magyar Monarchia létjogosultságában, az osztrák és magyar érdekek egymásrautaltságában, hiszen felfogásuk szerint a közös 'pángermán' és 'pánszláv' veszedelem ellen a Habsburgok nyújthattak igazán védelmet. A köteben többek között Angyal Dávid, Váczy Péter, Deér József, Mályusz Elemér, Csapody Csaba és mások tanulmányai találhatók.