Múzeum Antikvárium

Fair Partner ✔
41. Könyv- kézirat- metszet- térkép árverés

Bp., 1938. Instituti Regii Hungarici Geologici. (Stádium Rt.) 315+[5] p.+XXXIV. t.+[31] p.+[4] mell. (részben térkép). Első kiadás.
(Geologica Hungarica - Series Palaeontologica. Fasc 14.).
A barlang Cserépfalu szélén, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A nevét egy helyi betyárról kapta, akinek Suba Mihály (Suba Miska), vagy Suba Lukács volt a neve. 1932 és 1945 között a nevét Mussolini-barlangra változtatták.
Fényes Elek 1851-ben megjelent könyvében azt írta, hogy a Perpáci-sziklaodúnál nagyobb üreg, kősziklában található és egy juhnyáj elfér benne. 1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek és ebben az évben egy 25–35 éves nő, valamint egy három év körüli gyermek csontjait találták meg. Az előkerült maradványok csak töredékek. Az ősembermaradványok előkerülése után a Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el. A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és a leletet tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között. A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem lehet tudni, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 éve, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt. Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, a zerge, a nyúl, a mamut és a többi, pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyeknek többségét néhány kilométeres körzetből, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték be.
Kiadói, dúsan aranyozott gerincű félbőr kötésben.