Alexandra Antikvárium

2007. évi könyv-, és kéziratárverés

Nagy szolgálatot tettek a kiadók azokkal a sorozatokkal, melyeket az alacsony műveltségű, de művelődésre éhes, ugyanakkor szűkös anyagi helyzetű olvasók számára indítottak a XIX. század utolsó negyedében. A „népművelő ponyvák” kiadásának célja kettős volt: irodalmat adni minél szélesebb rétegek kezébe, lehetőleg nagy haszonnal. A füzetes irodalom kiadóinak sorában tekintélyes vállalkozásokat (pl. a Révai) éppúgy találunk, mint erre alapított kisebb kiadókat. Az igényt az 1868-as népiskolai törvény teremtette meg, mely megtöbbszörözte az olvasni tudók számát, és ekkoriban kezdett jelentősen emelkedni a nőolvasók száma. A korábban jellemzően csak piacokon árusított, néhány oldalas füzetek – ideértve a kalendáriumokat is – hamarosan bekerültek a falusi és városi könyvkereskedők polcaira, sőt, ügynökök terjesztették csábító részletfizetési kedvezményeket kínálva, a megrendelt példányokat pedig egyenesen a „könyvespolcig” szállították.
Az 1880-as évek elejére a piacot alárasztotta a sok silány fordítás és álnéven írt, gyenge minőségű „művecske”, ezért a kormányzat megbízta P. Szathmáry Károlyt, hogy neves írókat, költőket bízzon meg hazafias tárgyú, tartalmas és színvonalas művek megírásával. Az első ilyen „felülről rendelt” sorozat Jó könyvek címmel indult útjára, a vállalkozás azonban nem járt sikerrel, a megmaradt példányokat plébánosok és tanítók ingyen osztogatták.
A legtermékenyebb kiadó kétségkívül Méhner Vilmos volt, aki 1872-től számtalan hosszabb-rövidebb sorozatot mondhatott magáénak, naptárak, kalendáriumok, „könyvtárak”, közhasznú tanácsadó könyvek és más, füzetes jellegű kiadványok hosszú sorát jelentette meg. Egy-egy sorozatból heti rendszerességgel készültek újabb füzetek, melyeket 30–40 krajcárért lehetett megvásárolni vagy megrendelni.
A küllemét tekintve igénytelen ponyva-kiadások mára azért válhattak gyűjtésre érdemes „műtárgyakká”, mert a korabeli olvasók keveset őriztek meg ezekből a „használat után eldobandó”, egyszerű füzetekből. (Ajánlott irodalom a téma iránt érdeklődőknek: Lengyel András: Magyar Mesemondó 1886–1904. Magyar Könyvszemle 1982/1.)

130.1. Históriák, Nóták.
(Budapest, Méhner Vilmos, 22 darab)

Tarka Péter a vitéz káplár szomorú története. 6. szám.
A Betűs Szabó Gábor segítése vagy ilyen az igaz ember. 8. szám.
Rudnyánszky Gyula: Az ezermester. 14. szám.
Ábrányi Emil: A „kisbiró” szava vagy A lelkiismeret. 22. szám.
Hogy bánik el Kondor Gábris a boszorkányokkal. 28. szám.
Prém József: Nagy Lajos király itélete. 35. szám.
Dömötör Pál: A váltó vagy Őrizkedjél az uzsorásoktól. 44. szám.
Méhes András: A talált gyermek. 46. szám.
Sírva vigad a magyar. (Bordalok Vörösmartytól) 48. szám.
Rudnyánszky Gyula: A varázs-vessző vagy Miért nem házasodott meg Czudar Gazsi? 49. szám.
A babonás szűcs. Mulatságos történet a melyből tanulni is lehet. 56. szám.
Kerekes István búja vagy Mit beszélt a tiszteletes úr a földingásról. 58. szám. (3 példány)
Erdős Péter története vagy akinek nem ártott sem tüz sem jégeső. 59. szám.
Szókimondó Gábor: A politikus kádár. 66. szám.
Ki volt Deák Ferencz? 73. szám.
Szaák Luiza: Egy ősz hajú ifjú története. 110. szám.
A két jó barát. 157. szám.
Ép testben ép lélek. 253. szám.
Az életrevaló ember a jég hátán is megél. 254. szám.
Tóth Kálmán, K.: Tőkés bácsi és mostoha fia. 259. szám.

130.2. Egyéb „ifjúsági” füzetek.
(11 darab)

Arany János: Első lopás. Budapest, [1890]. Ráth Mór.
Arany János: A Jóka ördöge. Budapest, [1890]. Ráth Mór.
Prónai Antal: A két czinkos. Budapest, 1904. Szent-István-Társulat.
Népiratkák sorozat 61. szám
Kecskeméthy István: De mi lett Jánosból? Budapest, 1893. Rózsa K.
Koszorú. Hasznos Könyvek Tára 4. füzet.
A Margonyai család története. Budapest, 1888. Rózsa K.
Az Isten igazságát kereső, vagy a kételyekből kigyógyult remete. Budapest, 1895. Rózsa K.
A kincsásó, vagy: A kincset őrző lélek megszabadítása. Budapest, 1891. Rózsa K.
Ajándékkönyvecske szülők s gyermekek olvasmányául. Budapest, 1890. Rózsa K.
A cserkeszfiu. Budapest, Rózsa K. 1888.
Hoffmann Ferencz: Mindenki saját szerencséjének kovácsa. Budapest,[1900]. Kálmán és t.
Bánfi János: A tizenharmadik. Budapest, 1881. Kókai Lajos.
Ifjúsági és Népkönyvtár. 5. szám

130.3. Jó Könyvek sorozat
(Budapest, Révai testvérek és Méhner Vilmos, 14 darab)

Szathmáry Károly, P.: A ki a szentjét el nem adja. 2. szám. Rajzolta Feszty Árpád.
Tolnai Lajos: A falu koronája. 8. szám. Rajzolta Gyulay László.
Vargha Gyula: Csiszár Márton. 21. szám. Rajzolta Gyulai László.
Endrődi Sándor: A kivándorlók vagy: Burján Pál tanulságos története. 22. szám. Rajzolta Budai László.
Szathmáry Károly, P.: Balkezü Demeter. 24. szám. Rajzolta Gyulay László.
Koroda Pál: A pörös jószág. 25. szám. Rajzolta Dörre Tivadar. (2 példány)
Szathmáry Károly, P.: Rege a tündérkirálynőről. 29. szám. Rajzolta Gyulay László.
Mayer Miksa: „elvitte az ördög!” vagy az érfalvi kincskeresők furcsa és szomorú kalandja. 36. szám. Rajzolta Mannheimer Ágost.
Tóth Endre: Két kis libapásztor. 39. szám. Rajzolta Mannheimer Ágoston.
Váradi Antal: Petőfi a magyar nemzet büszkesége. 49. szám. (2 példány)
Szathmáry Károly, P.: Vitáz Holubár Venczel lovag története avagy „se pénz, se posztó”. 51. szám.
Könyves Tóth Kálmán: A keresztlevél. 80. szám.

130.4. Magyar Mesemondó sorozat
(Budapest, Méhner Vilmos, 47 darab)

A lutris mester vagy mi történik Vadason? 7. szám.
Az öreg Bódy Péterné karácsonja. 14. szám.
Csengeri János: Boda Máté a kortesvezér. 18. szám.
Pósa Lajos: Apró történetek. 28. szám.
Valóságos népmesék. 29. szám.
Ki a legény a csárdában? 34. szám.
Gabányi Árpád: Az aranykezű. 36. szám. (2 példány)
Gaal Mózes: Markó Pista fordulása. 38. szám.
Csengeri János: A hordós lovag. 40. szám.
Gaal Mózes: Keli Ferkó bujdosása. 60. szám.
Rudnyánszky Gyula: Magyarország ünnepe. Verses történet. A magyar alkotmány visszaállítása és I. Ferencz József megkoronázása negyedszázados emlékünnepére. 63. szám.
Rudnyánszky Gyula: Jókai Mór a nagy mesemondó. A költő 50 éves írói pályájának ünnepére. 70. szám.
Gaal Mózes: Józsi bá’ házasodik. 72. szám.
Bogdánovics György: A könyörület. 76. szám.
Gaal Mózes: Furcsa história. 77. szám.
Szaak Lujza: Az árva. 79. szám.
Vozári Rövid Gyula: Erdélyi regék. 82. szám.
A király barátai. 84. szám. (2 példány)
Bogdanovits György: Szeressétek az árvákat! 85. szám.
Gaal Mózes: Kántor uram próféciája. 89. szám.
Dózsa György vagy a kurucz király szomorú története. 100. szám.
Gaal Mózes: II. Rákóczi Ferencz vagy a magyar szabadság nagy hőse. 103. szám.
Vörösmarty Mihály. 104. szám.
Gaal Mózes: A kitagadott apa. 107. szám.
Arany János. 108. szám.
Tolnai Lajos: A falu koronája. 118. szám.
Nagy Sándor, K.: Az elcsapott korcsmáros. 119. szám.
Szücs Ferencz igazmondásai vagy mit dolgozik a miniszter? 120. szám.
Nógrádi Pap Gyula: Világ legszebb lánya. Csizmadia-ország. Szép mesék. 121. szám.
A sánta koldus vagy a szamárrá változott béres. 122. szám.
Nagy Sándor, K.: Elvitte a sárkány! Sárréti histrória. 123. szám.
Csáky Elek: Gonoszsággal nem segítesz magadon. [124!] 122. szám.
Vetési László: Virók Vincze tapasztalása Stíriában vagyis Mi készül a felhő ellen? 126. szám.
Gaal Mózes: Az apagyilkos. 127. szám. (2 példány)
Aki a nyomor felé siet vagy Balázs András szomoru históriája. 129. szám.
Bán Zsigmond, dr.: A konkolyvetők vagy a hegyesi földosztás. 130. szám.
Szomaházy István: A félkezű Csertán. 134. szám.
Gaal Mózes: A ropogós czipő. 135. szám.
Nagy Sándor, K.: Ne lopj! Tanulságos históriák a rab-életből. 139. szám.
Szabó Tamás: A nagyeszű Péter. 140. szám.
Kerekes János: Hogy lett Baligó Pista a maga ura. 141. szám.
Gaal Mózes: Egy szekér széna. 142. szám.
Palásthy Marcell: Az átkos örökség. 143. szám.
Gaal Mózes: A virrasztó. 153. szám.