2025. Sep. 09., Tuesday
Catalogue presentation

Abaúj Antique Book Shop
69th book auction

14-12-2012 17:00

 
152.
tétel

MESZLÉNYI Zoltán (1892. –1951?) püspök sajátkezűleg tintával írt, aláírt levele

MESZLÉNYI Zoltán (1892. –1951?) püspök sajátkezűleg tintával írt, aláírt levele

MESZLÉNYI Zoltán (1892. –1951?) püspök sajátkezűleg tintával írt, aláírt levele az esztergomi hercegprímási iroda fejléces levélpapírján Dr. Etter Jenő városi főügyésznek, aki 1941-től mint Esztergom polgármestere 1944-ig, a...

Archive item - The artwork is not available

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

152. item
MESZLÉNYI Zoltán (1892. –1951?) püspök sajátkezűleg tintával írt, aláírt levele
MESZLÉNYI Zoltán (1892. –1951?) püspök sajátkezűleg tintával írt, aláírt levele az esztergomi hercegprímási iroda fejléces levélpapírján Dr. Etter Jenő városi főügyésznek, aki 1941-től mint Esztergom polgármestere 1944-ig, a végsőkig, védte a város zsidóságát. Meszlényi egy Csernoch kép (hercegprímás, bíboros) ügyében ír barátjának. Kelt.: Eszt(ergom), 1935. X. 20. 1 lev. 1 beírt oldal. Saját borítékában.

Meszlényi Zoltán Lajos magyar vértanú püspök, XVI. Benedek pápa 2009-ben avatta boldoggá. Miután esztergomi érseki helynök lett nem volt hajlandó megválasztani az állam által támogatott Beresztóczy Miklóst. A kommunista hatalom ezt nem tudta megbocsátani. A választás után 12 nappal, 1950. június 29-én elhurcolták esztergomi lakásáról az Államvédelmi Hatóság emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol a többi rabtól elkülönítve magánzárkában őrizték és kínozták. Nem folyt ellene semmiféle nyilvános per. Ítélet nélkül tartották fogva. Arra törekedett az állami elnyomó gépezet, hogy semmi hír ne kerüljön nyilvánosságra a letartóztatott püspök sorsáról. Halálának körülményeiről sem tudni semmi bizonyosat. Halála feltehetőleg az elszenvedett megpróbáltatások és az orvosi ellátás hiánya miatt következett be. Halálának időpontja sem teljesen biztos: Kahler Frigyes történész szerint 1953. január 11., mások szerint valószínűbb az 1951. március 4-i dátum.