Studio Antikvárium

34. könyvárverés

avagy annak emlékezete: miképpen a’ méltóságos Gróf Hadadi Veselenyi Ferencz Magyar-Ország palatinussa, akkor füleki fö-kapitány, a’ tekéntetes, és nagyságos Gróf Rimai Szetsi Maria aszszonnyal jövendö-béli házasságokról való titkos végezése által csudálatos-képpen meg-vötte a’ híres Murányi Várat. Mellyet írt vólt ugyan ö nagyságok komornikja Gyöngyösi István magyar versekben szerezvén, mostan pedig újjabb meg-jobbitásával a’ verseknek ki-bocsáttatott, és nyomtattatott.
Budán, 1767. Landerer Leopold Ferencz. [112] p.
A magyar barokk költészet legnagyobb alakjának talán legjelentősebb műve, melyben a murányi vár 1644-ben Wesselényi Ferenc által csellel történt elfoglalásának híres történetét beszéli el. Az először 1664-ben megjelent mű népszerűségét jelzi, hogy a következő évszázadokban számos kiadása látott napvilágot. Az előzéklap, a címlap és néhány levél felső margóján kisebb javítások.
Szüry 1666.
Hozzákötve:
[Gyöngyösi István]: A’ tsalárd Cupidonak Kegyetlenségét meg-esmérő, Es mérges nyilait kerülő tiszta életnek Geniussa, Melly A Magyar Versekben gyönyörködőknek kedvekért ennek előtte alkalmas Esztendőkkel le-ábrázoltatott, most pedig régi el-rongyoltatott írások töredékiből újjad réndben vétetődvén ki-botsáttatott.
Budán, 1772. Landerer maradéki betőivel. [2] + 86 p.
A címlapon szép fametszetes címvignetta. Gyöngyösi István talán legvitatottabb munkája, ürügyes erotikája miatt sokáig csak kéziratban terjedt. Bár a közízlés akkoriban s még a következő században sem volt nagyon kényes az erotikum tekintetében, nyomtatásban első alkalommal csak 1734-ben jelent meg Sopronban, a szerző neve nélkül. Az OSzK-ban őrzött példányon olvasható dátum alapján azonban a munka befejezését 1695-re teszik. A közvélemény mindvégig Gyöngyösinek tulajdonította a népszerű költeményt, nevét első alkalommal Dugonics András tünteti fel 1796-ban sajtó alá rendezett kiadásában.
Szüry 1672.
Korabeli anyagok felhasználásával készült XX. századi festett papírkötésben.