Studio Antikvárium

44. árverés

Exécuté par ordre du roi, pendant les années 1826–1827–1828–1829 sous le commandement de M. J. Dumont d’Urville. Atlas Zoologique. [Mammifères. Oiseaux. Poissons.]
Paris, 1833(–1834). Publié par J. Tastu, Editeur (Imprimerie Drouart – Duménil – Garnier – Rémond – Langlois – Finot). 1 t. (díszcímlap acélmetszetű vignettával) + 7 + [1] p. + 71 t. (hártyapapírral védett acélmetszetek, ebből 66 kézzel festett). Imperial folio. Egyetlen kiadás.
Jules Dumont d’Urville (1790–1842) admirális, térképész és botanikus a XIX. első felének legjelentősebb francia felfedezője. Három föld körüli útja során a Csendes-óceán déli részének jelentős részét feltérképezte. Első föld körüli útján még másodkapitányként szolgált, már erről az útról is jelentős tudományos gyűjteménnyel tért haza. Dumont d’Urville nem sokat várakozott következő missziójára, a cél ezúttal – a tudományos haladás és nem mellékesen további francia hódítások reményében – Új-Zéland és Óceánia feltárása volt. A francia uralkodó által elrendelt felfedező út négy éven át tartott, 1826–1829 közötti útján a l’Astrolabe több információt gyűjtött Óceániáról, mint bármelyik elődje. A misszió pontosan rögzítette Új-Zéland, Ausztrália partjait, és botanikus, zoológus és entomológus tudósaival karöltve a XIX. század első felének legjelentősebb térképészeti és természettudományi gyűjteményével ajándékozta meg nemzetét, melyről hatalmas, 17 kötetes művet jelentettek meg 1830 és 1835 között.
A teljes munka a következő részekből áll: Az útleírást, a politikai és antropológiai megfigyeléseket közzétevő Histoire de la Voyage 5 kötete, melyhez egy térképeket és meteorológiai megfigyeléseket közzétevő atlasz csatlakozik. – Philologie de la Voyage: a nyelvészeti megfigyeléseket közlő kötet. – Botanique de la Voyage: növénytani munka 2 kötetben, melyhez egy atlasz kötet is tartozik. – Entomologie de la Voyage: rovartani munka egy kötetben, melyhez egy atlasz kötet is tartozik. – Zoologie de la Voyage: állattani munka 4 kötetben, melyhez egy atlasz kötet is tartozik.
Tételünk ez utóbbihoz, az 1830–1835 között kiadott Zoologie négy kötetéhez tartozó atlasz tábláinak legszebb darabjait tartalmazza. A szövegköteteket Joseph Paul Gaimard (1796–1858) és Jean René Constant Quoy (1790–1869) zoológusok írták. A tudományos leírás első kötete foglalkozik az úton megfigyelt emlős-, madár- és halfajok leírásával, a további 3 kötet a molluszkákat (puhatestűek), a zoofitákat (növényállatok) írja le, valamint rendszertani kérdéseket tárgyal.
A zoológiai sorozat illusztrációs anyaga ritkán szerepel egyetlen kötetben, példányunk is csak az illusztrációk első felét tartalmazza, de kétségkívül ezek a teljes sorozat leglátványosabb táblái: 28 táblán ausztráliai és óceániai emlősöket, 31 táblán madárfajokat, 12 táblán halfajtákat ábrázolnak. A munkának ez a (puhatestűeket és zoofitákat nélkülöző) része nagyon ritka, hazai árverésen még nem szerepelt. A rendkívül életteli és részlet gazdag, gyönyörűen színezett acélmetszeteket Quoy és Gaimard útmutatásai alapján a kor legnagyobb állattani illusztrátorai, J. G. Prêtre, A. Prevost, Huet és Bevalet készítették. Az emlősöket tárgyaló táblák első öt lapján az ausztráliai őslakók színezetlen portréi sorakoznak, utánuk közvetlenül a főemlős majmok színes illusztrációi következnek. A közzétevési sorrend tudatos és tudományos – rendszertani szempontból az embert már Linné (1758) is az állatok országába sorolta, meglepően közel a majmokhoz. Ezt követően denevérek, oroszlánfókák, oposszumok, bandikutok, kenguruk, ugróegerek, antilopok, delfinek lenyűgözően szép színezésű, részletes illusztrációi következnek, gyakran anatómiai részletekkel együtt. A madarak között baglyok, drongófélék, szalakóták, csuszkák, bozótkakukkok, papagájok, fürjek, új-guineai galambok, a halak között déltengeri sügérek, laposfejű halak, sashalak, kék blanquillók mutatkoznak. Valamennyi tábla alján az eredetiséget igazoló kiadói szárazbélyegzés.
Borba de Moraes I, 273. Ellis, Early Prints of New Zealand 43. p. Ferguson 1341. Hill 504. Nissen 1199. Bagnall 1687. Sabin 21210. Henze II, 107. p. Brunet II, 881.
Díszesen aranyozott, korabeli félbőr kötésben, a kötéstábla sarkain és a gerincen apró kopások. Dekoratív, gyönyörű példány, rendkívül ritka könyv.