Szőnyi's Antique Book Shop

26th Book Auction

Basileae, [1543]. Oporinus. 890 l. 2 kihajtható t. Szövegközti fametszetes anatómiai ábrákkal. 250 X 385 mm.
Andreas Vesalius (1514-1564) De Humanis Corporis Fabrica című 1543-ban megjelent műve mérföldkő az orvoslás történetében. Az emberi test anatómiájának felfedezése a igen nagy lendületet kapott, az addigi ókori klasszikusokon nyugvó elméleteket alapos és a lehetőségekhez képest pontos megfigyelések váltották fel.
Vesalius a késő reneszánsz, kora újkori tudományos forradalom egyik meghatározó személyisége az 1514. év utolsó vagy az 1515. év első napján született. Az indíttatást az orvosi pálya iránt apja révén szerezhette, aki V. Károly császár patikáriusa volt. A fiú 1529-ben elhagyta Brüsszelt és Louvainbe ment, ahol beiratkozott az egyetemre, ahol a latin mellett ógörögül is tanulhattak a diákok. A louvain-i évek után Párizs következett, ahol a korszak egyik legjobb orvosi iskolája működött az Alpokon innen (azaz Itáliát leszámítva). Guinther, az egyik párizsi tanár rendszeresen boncoltatott hallgatóival. Az egyikőjük Vesalius volt, akit már ekkor dicsérnek a szikével végzett, kézügyességéért.
Ekkor már néhány éve görög nyelven olvashatták Galenus (1525) és Hippocrates (1526) műveit a tudós érdeklődők. Vesalius, aki a klasszikus latinban és görögben igen nagy jártasságot szerzett humanista tanulmányai során, figyelmesen és többször is elolvasta a jeles elődök munkáit. Kezdetben Galenus feltétlen hívévé vált, aki sok - később hibásnak bizonyuló - állítását az emberi és az állati szervezet különböző mértékű hasonlóságát feltételezve tette meg, hiszen az emberi testek boncolása, mint fentebb láttuk, még a XVI. századi Európában is kisebb-nagyobb bonyodalmakat okozott. Amikor a boncolási tapasztalatok ellent mondtak az állattetemeket vizsgáló ókori tekintély sorainak, Vesalius nem habozott átértékelni a hagyományos elképzeléseket. A tapasztalati tények igazsága döntő érv volt a szemében. 1537-ben Vesalius Észak-Itáliába utazott, ahol rövid időn belül ismertté vált. 1538-ban párizsi tanárának, Guinthernek a Bevezetés az anatómiába című könyvét is megjelentette az általa időközben felfedezett hibákat kijavítva benne. Ugyanebben az évben készült el a Tabulae anatomicae sex, azaz a hat anatómiai tábla, amely a korábbi vázlatos és viszonylag felületes illusztrációkkal szemben már az eredeti után rajzolt, meglehetősen valósághű metszetekről készült, amelyeket a művész, Jan van Calcar rajzolt meg Vesalius utasításai alapján. 1540 és 1542 között készült el a De Humani Corporis Fabrica legnagyobb része. A mű kinyomtatásával Johannes Oporinus Bázeli nyomdászmestert bízta meg. Az 1543-ban megjelent és rövidesen híressé és elismertté vált művet V. Károly császárnak ajánlotta és küldött is a császár számára egy pompásan díszített kötésű, pergamenre nyomtatott példányt. Tíz év telt el és 1555-ben megjelent a Fabrica javított kiadása. Vesaliusnak úgy tűnik annyi ideje maradt, hogy egy komoly átdolgozásnak vesse alá művét. Igen sok helyen pontosította és kiegészítette a korábbi szöveget az azóta szerzett tapasztalatai alapján. Az átdolgozott mű megjelenése mégsem tudta elhomályosítani az 1543-as kiadás széleskörű sikerét.
A Pytheas Kiadó reprintje, 2004. Kiváló minőségben, új állapotban.
Bordázott gerincű egészbőr-kötésben.