Honterus Antikvárium és Aukciósház

Fair Partner ✔
108. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

[9, címlap és ajánlólevél] + 99 kézzel számozott oldal. 11×17 centis, merített papíros füzetecskébe (lovas vízjellel) tintával, apró betűkkel egyenletesen és jól olvasható sorokkal
A felekezetileg és politikailag megosztott 17. századi Magyarországon az 1610-20-as esztendők tekinthetők a hazai hitvitázó irodalom virágkorának. A tárgyalt vita 1663-ban, Sámbár Mátyás (1617-95) jezsuita szerzetes Három üdvösséges kérdés címmel megjelent iratával kezdődött. A páter szövege még nem konkrét vitázó felet szólított meg, hanem általánosan a katolikus olvasók megerősítését, és a protestánsok térítését szolgálta. Kézdivásárhelyi Matkó István (1625-93) református lelkész egyházi író 1666-ban adta ki Fövenyen épített ház romlása, avagy három kérdések körül gőgösen futkározó Sámbár Mátyás jezsuita ina szakadása címmel megjelent iratát. Matkó személyesen a kihívó félnek címezte a válasziratot, és az általa említett „fövenyen épített ház” a Sámbár által használt allegóriát, tehát az Úr Háza hegyén épített katolikus egyház képet igyekezett lerombolni és kigúnyolni. Mint írja: „nem nyughatik Sámbár, hanem ugyan hegyek tetejére akarja biggyeszteni a pápista eklézsiát.” Matkó szerint azonban a katolikus egyháznak „körömfeketényi” köze sincs Krisztus igaz eklézsiájához. A Sámbár által felvázolt hegy kapcsán pedig bizonyítása végén így fogalmaz: „Látod-é Sámbár uram, hogy nincsen a szent hegyen semmi portiod. Vakarodjál hát a völgybe!” / Iskolakultúra, 2011. 08. 09. 36.o. Garadnai Erika tanulmánya /
Tételünk ennek a jeles munkának a XIX. századi kéziratos másolata. Első lapján rosszul olvasható, beírt névvel és évszámmal. Modern bőrkötésben, jó állapotban.