Studio Antikvárium

31. könyvárverés

Vintázs, zselatinos ezüst nagyítás, mérete: 240x180 mm. Készült 1970 körül, feltehetően Barcsay szentendrei műtermében. Jelezve hátoldalán Vattay Elemér műtermi bélyegzőjével.
Paszpartuban.

Vattay Elemér (1931–2012) fotóművész fényképei

A Szépmíves Líceumban tanult fényképezni Sevcsik Jenőtől az 1940-es évek elején. 1951 és 1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult, azonban az első félév végén eltanácsolták, mert a Mindszenty József bíborost elítélő körlevelet nem volt hajlandó aláírni. Ezután a Közúti Hídfenntartó Vállalatnál nyert alkalmazást, ezt követően pedig a Csepel Vas- és Fémművek műszaki fényképésze lett, elektronmikroszkópos fényképek készítésével foglalkozott.
Számos hangfelvételt is készített olyan írókkal, akiket a szocialista kultúrpolitika elhallgattatott, emiatt több alkalommal is tartottak nála házkutatást. Vattay Elemér úgy lett műgyűjtő, hogy művészbarátairól, alkotásaikról fényképeket készített, cserébe rajzokat, festményeket, kéziratokat kapott. Végigfotózta Ferenczy Béni életének utolsó tízéves alkotói periódusát is. Gyűjteményéről a Műgyűjtő 1973-as évfolyamában jelent meg írás.
A gimnáziumban Latinovits Zoltán évfolyamtársa volt, ő készítette róla halála előtt az utolsó fényképeket. Kiállítási képeinek túlnyomó részét művészportrék és művész-enteriőrök alkotják. Baráti köréhez tartozott Kondor Béla, aki őt „hites fotográfus”-nak nevezte el, Kassák Lajos és Bálint Endre is, akinek képmontázsaihoz ő szállította a fotókat. A legmélyebb barátság Pilinszky Jánoshoz fűzte, a költő verset is írt neki a róla készült portré alá „Agonia christiana” címmel. Pilinszky följárt hozzá beszélgetni, akkor látta meg a Fiesoléban készült fotót, amelyen három olasz gyerek áll esernyő alatt és az eső után néz. Vattay Elemér ezt a képet nem tartotta sokra, de mivel Pilinszky ragaszkodott hozzá, neki adta és ő föltette a falára.