Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
473. Gyorsárverés

Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság: Mese a csillagfiról és a királyfiról. - Jellemrajzok. Eötvös, Széchenyi, Deák, Dessewffy Aurél. - Úti vázlatok. Visszaemlékezések. Budapest, [1888]. Aigner Lajos. [4] + IV + 204 p.; 132 p.; [2] + 239 + [1] p. Egyetlen kiadás. Pulszky Ferenc (1814-1897), emigráns, majd hazai szabadelvű politikus, régész, műgyűjtő, közhíresség regényes Garibaldi-életrajza, magyar jellemrajzai és útírásai. Az ,,Ábránd és valóság' címen kiadott szöveghármast így méltatja a korabeli sajtó: ,,E kötet három fő részre oszlik. Az elsőben: ,,Mese a csillagfiról és királyfiról' regényes czím alatt Garibaldi és III. Napóleon történetét beszéli el. A másodikban újabb történelmünk négy kimagasló alakjának jellemrajzát adja, a harmadikban ,,Úti-vázlatok' czím alatt leírja 1875-iki utazását Konstantinápolyba, annak lakóit, mecseteit, palotáit, régiségeit és vidékét, az ókori és újkori Athént és új Görögországot, Florenczet, Schliemann Henrik trójai ásatásait; az európai és magyar muzeumokat; két magyar úri lakot (gróf Erdődy Sándor vépi kastélyát, és Bars-Szentkeresztet, Ipolyink egykori kedves Tusculánumát); majd egy tanulmányt ír Assisi Szent Ferencről és a ferencesekről, mint az újkor úttörőiről s visszaemlékezésekkel zárja be a változatos és érdekes kötetet olaszországi élményeiről, a száműzetésből való visszatérése idejéből, a magyar alkotmány visszaállításáról, Deák feleletéről Kossuth levelére, a Nemzeti Múzeumról stb. Legnagyobb súlyt fektet ő maga is az első részre, mely a vaskos kötetnek több mint egy harmadát betölti, melynél - mint ő maga kijelenti előszavában - sohasem írt jobbat. A 60-as évek közepén írta ő ezt olaszországi száműzetésében, midőn a politikában is enyhültek már a szenvedélyek s Magyarország remélve várta a jobb kor beköszönését. Pulszky ellenállhatatlan vágyat érzett megírni kedvelt hősének, Garibaldinak életét, kinek ő az aspremontei kalandnál kíséretében volt, a miért Nápolyban hat heti fogságot kellett szenvednie. De Garibaldi neve még tiltott volt Pesten, csakúgy, mint Bécsben, mesealakba öltötte tehát elbeszélését, belevonva a legendát, úgy, mint a történetet.' (Századok, 1889, 160. o.) Az enyhén foltos címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai, az utolsó oldalakon néhány szövegkiemelés. (Nemzeti Könyvtár. XL. kötet.) Aranyozott, festett, enyhén sérült gerincű, első kötéstábláján kissé foltos kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.