Virág Judit Galéria

(28) Tavaszi aukció

Olaj, karton, 47x61 cm
Jelezve jobbra lent: Márffy

KIÁLLÍTVA:
-I. Győri kiállítás, 1906, 165. tétel
-II. Fiumei kiállítás, 1906 vagy 1907, 195. tétel
-Nemzeti Szalon 30. kiállítása, Nyitra, 1907, 148. tétel
-Márffy Ödön és Gulácsy Lajos kiállítása.Uránia, Budapest, 1907. március 27 április 17. 19. tétel
-Márffy Ödön kiállítása. Vármegyeház nagyterme,Nagyvárad: 1909. április 11 – 20. 58. tétel
-[valamint a Könyves Kálmán szalon egyik, jelenleg még nem azonosított kiállítása, 1906 körül]

-Életműkatalógusba felvéve, száma: [5.9.6.1.2]

Kisebb művészettörténeti szenzációnak számít Márffy Ödön Lac d'Amour című festményének előkerülése. A kép olaj-vászon változata szerepelt 1999-ben a Mű-terem Galéria 2. aukcióján, és a most felbukkant olaj-karton kép ugyanezt a kompozíciót ábrázolja. Márffy életművében – szemben például Csók Istvánéval – felettébb ritka a replika, azaz egy témának többé-kevésbé azonos módon való, többszöri megfestése. Rendkívüli szerencse, hogy a most aukcióra kerülő festmény hátoldalára ragasztott, korabeli kiállítási címkék egyikén, illetve magán a hátlapon a festmény címe is olvasható: „Lac d'Amour”. A művet így szinte teljes bizonyossággal azonosítani tudjuk: egyike Márffy Ödön korai, Bruges-ben készült munkáinak, amely 1906 és 1909 között meglepően sokszor szerepelt kiállításokon. Mivel a cím és a hátoldalon feltüntetett ár megegyezik a korabeli katalógusokban közölt címmel és árral, nagyon valószínű, hogy az olaj-vászon változat készült utóbb a kartonfestmény alapján, és nem fordítva. Márffy talán megrendelésre festhette meg újra a képet, talán csak azért, mert sikerültnek, érdekesnek találta a kompozíciót és egy hagyományosabb változatot is elkészített a modern próbálkozásokra kevésbé fogékony vásárlók számára.

A cím ezúttal a festmény helyszínét tekintve is eligazítást nyújt. Miként az már a stílusból is sejthető, e kép Bruges-ben készült 1905 vagy 1906 koranyarán. Márffy 1902-től Párizsban tanult az École des Beaux-Artsban, de nyaranta Pont Avenbe és Bruges-be rándult ki, hogy az Akadémia szigorától távol próbálgassa a Párizsban látott modern irányzatok formanyelvét, amely oly mély benyomást tett rá. Ezekben az években elsősorban Bonnard, Cézanne és a fauve-ok hatottak a fiatal magyar festőre. Szorosan véve nem követte egyik mester irányzatát sem, hanem egyfajta szintézist igyekezett teremteni Cézanne konstruktív szerkesztése, a nabik foltfestészete és a fauve-ok szabad ecsetkezelése, élénk színhasználata nyomán. Ekkoriban különösen kedvelte a tükröződő felületeket, amelyek a tér szerkezetét sajátos módon megváltoztatják. Interieurjein, csendéletein gyakran festett tükröt, üvegablakot, a természetben pedig vízfelületet. Az észak Velencéjének is nevezett Bruges számtalan kanálisával ideális helyszín volt Márffy számára.

A Lac d'Amour (flamandul Minnewater) a Bruges-i óváros kicsiny, tóvá duzzasztott csatornája, a Beguinage épülete mögött található – amit Márffy a korabeli katalógusok tanúsága szerint szintén megfestett. A legendákkal övezett, festői tavacskán szép időben szerelmesek csónakáztak, a lombok árnyai rejteket kínáltak a légyottokhoz. A festő könnyedén felvitt, szabadon futó ecsetvonásokkal egy ilyen idilli pillanatot rögzít a képen. Márffy a későbbiek folyamán is szívesen élt azzal az eszközzel, hogy míg látszólag tájat, városrészletet, kerthelyiséget festett, s művének domináns motívumait a fák lombjaiban, a víztükörben, egy-egy házban, csónakban, vagy kerti bútorban lelte meg, eközben, szinte csak jelezve, mintegy mellékesen, emberi viszonyokat kifejező jelenetet is odafest, mint ezúttal is: a csónak tatjában összebújó pár képében. E finom intimitásból fakadt Márffy varázsa a század elején éppúgy, mint a harmincas években.

Miként Márffy nagyváradi gyűjteményes tárlatáról írt beszámolójában a szemléző Rácz Gyula is fontosnak tartotta kiemelni: „A Lac d'amour a föld szimfóniája. Mesteri hangulat.”

Rockenbauer Zoltán