2025. szept. 23., kedd
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
32. könyvárverés

2015. 11. 13. péntek 17:00

 
273.
tétel

Sásdi Sándor (1898–1992) író, újságíró, a Pécsi Napló főszerkesztő-helyettese saját kézzel, tintával írt, aláírt levele Gellért Oszkár (1882–1967) költő, újságírónak, a Nyugat folyóirat szerkesztőjének a „Pécsi Napló” fejléces levélpapírján.

Sásdi Sándor (1898–1992) író, újságíró, a Pécsi Napló főszerkesztő-helyettese saját kézzel, tintával írt, aláírt levele Gellért Oszkár (1882–1967) költő, újságírónak, a Nyugat folyóirat szerkesztőjének a „Pécsi Napló” fejléces levélpapírján.

Kelt: Pécs, [1933?]. május 30. Egy 145x225 mm-es levél, egy beírt oldal. Szövege: „Kedves Szerkesztő Uram! Kiadómtól ma kaptam levelet, hogy a könyvnapra jöjjek fel Pestre. Miután ők költségeimet megtérítik, fel is utazom. Nem...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

273. tétel
Sásdi Sándor (1898–1992) író, újságíró, a Pécsi Napló főszerkesztő-helyettese saját kézzel, tintával írt, aláírt levele Gellért Oszkár (1882–1967) költő, újságírónak, a Nyugat folyóirat szerkesztőjének a „Pécsi Napló” fejléces levélpapírján.
Kelt: Pécs, [1933?]. május 30. Egy 145x225 mm-es levél, egy beírt oldal.
Szövege: „Kedves Szerkesztő Uram! Kiadómtól ma kaptam levelet, hogy a könyvnapra jöjjek fel Pestre. Miután ők költségeimet megtérítik, fel is utazom. Nem szeretném, ha tolakodásnak látszana, ha megkérdem: jöjjek-e el a Nyugat sátorába is? Ha ugyan lesz a Nyugat-nak sátora és, ha egyáltalán értelmét látod annak szerkesztő uram, hogy odajöjjek. Légy olyan jó, válaszolj mindjárt, mert ha szombatig megkapom értesítésedet, kiadómnál úgy osztom be a „sátor-szolgálatot”, hogy hozzátok is elmehessek, mert nekem fontosabb a Nyugat. Szeretném, ha jóegészségben látnálak és végre fiadról is azt mondhatnád, hogy teljesen túl van a vese-bajon. Szeretettel köszönt igaz híved: Sásdi Sándor.”