Studio Antikvárium

40. könyvárverés

mellyeket Wolstein Amadeus János […] német nyelven ki-adott, most pedig Tolnay Sándor, egy az embereket, és barmokat orvosló tudománynak tudosai közzül, nemzetének köz hasznáért tulajdon költségén magyar nyelven […] ki-botsátott.
Bétsben, 1785. Nemes Kurtzbek Jósef betűivel. [30] + 375 + [1] p. Egyetlen kiadás.
Feltehetően eredetileg reprezentációs célokra készült, rendkívül vastag papírosra nyomtatott, luxus-kiadásváltozat. Magyarországon II. József 1782-ben rendelte el a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karához csatolandó állatgyógyintézet felállítását. Az egyetemi tanács Wolsteint kérte fel a tervek kidolgozására, aki Tolnay Sándor orvosjelöltet javasolta az új intézmény vezetőjének. Tolnay nemcsak azzal szerzett múlhatatlan érdemeket, hogy a nagy nehézségek ellenére megindította az állatorvosképzést, hanem azzal is, hogy megfigyelései, tanulmányai eredményeit könyvekben megírta, vagy ezek felhasználásával Wolstein könyveit magyarra fordította. Valójában ezek tekinthetők az első olyan állatorvosi szakkönyveknek, amelyek a kor színvonalán álló szakmai ismeretek gyűjteményei. „A’ barom-állatok seb-gyógyítása” című mű leginkább a lovak sebészeti bántalmait tárgyalja. Ez érthető, hiszen az állatorvoslás megindítását Európában az 1700-as évek közepétől döntő módon a hadsereg lóállományának megóvása és a hadtápok jelentős hányadát képező kísérő marhacsordák keleti marhavésztől való védelme motiválta. Mindenesetre Tolnay ebben a könyvében tudatossá tett több olyan ismeretet és eljárást, amelyeket (olykor a babonákkal ötvözve) korábban laikusok próbáltak alkalmazni.
Poss.: Dr. Hültl Hümér könyvei közül (Ex libris). [Hültl Hümér (1868–1940) sebész, egyetemi tanár, a gyomor-bélvarrógép feltalálója, a modern sebészet számos eszközének, módszerének hazai bevezetője, akit virtuóz műtétei miatt orvosi körökben a „szike Paganinijé”-nek neveztek.]
Győry 194. old.
Korabeli, díszes, dúsan aranyozott, bordázott gerincű, enyhén foltos, vörös egészmaroquin kötésben, gerincén aranyozott, zöld címvignettával, a kötéstáblák közepébe a XIX. század végén illesztett, kézzel rajzolt magyar címerrel, illetve ötágú koronás monogrammal, aranyozott lapszélekkel. Dekoratív, szép példány, ritka könyv.