Studio Antikvárium

44. árverés

[H. n., 1921. ny. n.] Színes kőnyomat, mérete: 625x473 mm, egy 700x500 mm-es védőkartonhoz rögzítve.
Az első világháborút lezáró békeszerződésre váró országban lezajlott 1919-es proletárforradalom egyáltalán nem javította Magyarország nemzetközi hírnevét. Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum Ausztriának juttatta a mai Burgenlandot: részben büntetésként, részben az etnikai arányok, de főként geopolitikai indokok miatt – a győztesek ugyanis a Monarchia szétdarabolásának egyértelmű akarata mellett sem kívántak egy délszláv–csehszlovák korridort látni a területen. A trianoni szerződés eredendően a vidék központjaként Sopront is Ausztriának ítélte volna, ám egy évvel később, 1921 őszén Sopronban és a Lajta bánságban a Tanácsköztársaság utáni – azzal aligha szimpatizáló – magyar vezetés katonai alakulatai álltak. Plakátunk egyértelműen propagandacélokat szolgál: a soproni, konzervatív németajkú lakosság számára a területen állomásozó – vörös szimpátiákkal éppen nem vádolható – Rongyos Gárda katonai tevékenységét, a fosztogatással kezdődő Lajta bánság (1921. október–november) történetét megkísérelte összemosni az 1919-es Tanácsköztársaság hadműveleteivel. A plakát több motívuma is utal erre: a „Mehl” feliratú liszteszsák, a fehér álarcban jelen levő, arctalan vöröskatona jelentette fenyegetés, illetve a vörös csillaggal ellátott, magyar nemzeti színeket viselő, „Austria” feliratú pajzs, amely a magyar igényeket próbálta szimbolikusan a katonai agresszió attribútumaival felruházni. A ritka plakát a korban, képeslap formájában is megjelent. Plakátunk a Trianon után felbolydult geopolitikai helyzet és a dezinformáció történetének szép dokumentuma, egyben az egyetlen sikeres határrevízió emléke. A mindkét fél által bevetett propaganda hadviselés túlzásai ellenére az 1921. december 14-én megrendezett soproni népszavazás Sopront és a körülötte levő nyolc települést Magyarország birtokában hagyta.
Jó állapotú plakát, apró szakadásnyommal. Rendkívül ritka.