Honterus Antique Book Shop and Auctionhouse

81st Book Auction

Az emlékkönyv tulajdonosa, Musculi János 1786-ban végiglátogatta a Felvidék és Észak-Magyarország evangélikus városait, liceumait, parókiáit (Sopron, Pozsony, Modor, Trencsén, Túrócszentmárton, Németlipcse, Palugya, Besztercebánya, stb.), és utazásának állomásain az aktuális város és ekklézsia illusztris tagajival (papok, nemesek, tanárok, diákok) bejegyzéseket iratott emlékkönyvébe. Útjának végeztével Musculi az 1787-1789. esztendőket a jénai egyetemen töltötte diákként, ahol folytatta a bejegyzéseket. Az emlékkönyvben található bejegyzések fele-fele arányban oszlanak meg a két időszakot tekintve, a kötet nagyjából ugyanannyi magyar- és német-nyelvű bejegyzést tartalmaz.
A bejegyzések közül néhány érdekesebb, a steljesség igénye nélkül: Schedius Lajos János, mint jénai diák 1788 [később bölcseleti és jogi doktor, író, ismert műve: Blaschnek –Schedius: Magyarország térképe 1833-1836]; Schwartner Márton soproni gimnáziumi tanár 1786 [később bölcseleti doktor, egyetemi tanár, híres munkája a Statistik des Königr. Ungarn 1798]; Torkos Mihály író, evangelikus superintendens Modoron; Schramkó Pál író, evangélikus lelkész Németlipcsén; Stanislaides Dániel író, ágostai evangélikusliceumi tanár Modoron; Lehotzky Dániel ág. ev. lelkész, író Felsőmicsinyén [Zólyom vm.]; Molnár János író, lelkész Radványban [Zólyom vm., ma Besztercebánya településrésze]; Plachy András ág. ev. lelkész, író Túrócszentmártonban; Tekusch Mihály jénai egyetemi bejegyzése 1788-ból [Tekusch később evang. lelkész, író]; Torkos József evang. lelkész, író Sopronban; Hrabovszky György 1788-as jénai bejegyzése [Hrabovszky később ág. ev. lelkész, író].
A XVI. század első felében új, addig ismeretlen könyvtípus jelent meg az egyetemjáró diákok körében, az album amicorum. Az album kis alakú, általában nyolcadrét nagyságú könyv, amibe a diáktársak, professzorok a tulajdonos kérésére bejegyzik nevüket, jelmondatukat, és mindenekelőtt egy-egy idézetet a Szentírásból, klasszikusoktól, esetleg a reformáció történetének jelesebb alakjaitól. A XVIII. század második felében a német egyetemek vonzzák a legtöbb magyarországi diákot, s leginkább a felvidéki lutheránus lelkész-polgárságot. Ebben az időben érzékelhetően változik valamelyest a bejegyzések jellege is, a bibliai és klasszikus idézetek mellett nagyobb teret kapnak a modern szerzők.
Korabeli, harántalakú album, díszesen aranyozott gerincű félbőr kötésben.