Studio Antikvárium

35. könyvárverés

In […] Universitate Tyrnaviensi Theses universae philosophiae Ex Praelectionibus […] Emerici Tolvay […] propugnaret. Anno M.DCC.XXIX. Mense Septembri, Die 8.
[Nagyszombat] Tyrnaviae, (1729). Typis Academicis Soc. Jesu per Fridericum Gall. 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [8] + 245 + [1] p. Folio. Első kiadás.
Turóczi László történeti-földrajzi művében részletesen leírja az ismert magyarországi helyek (országrészek, városok, várak, falvak, stb.) múltját, intézményeit, egyházi érdekességeit, helyi hiedelmeit, babonáit, a hozzájuk köthető uralkodók és egyéb híres emberek életét. Nagy lelkesedéssel ír Magyarország szőlőtermeléséről, borairól. Hazánkat a bor szülőhazájának („natalis vini patria”) tartja, s részletesen felsorolja, hol és milyen szőlő és bor terem. „A Bakony, Vértes, Farkas-Erdője” állatvilágával foglalkozván a legértékesebb madárfajok közt említi a császármadarakat, fácánokat, süketfajdokat, fogolymadarakat. A vadak közt felsorolja a medvéket, farkasokat, „fehér nyulakat”, vadkecskéket, hiúzokat, menyéteket, továbbá említi az „uri” nevű állatokat, amelyek lehetnek vadtulkok, de valószínűbb, hogy bölények.
A jezsuita történetíró e művében kerül először említésre a Báthory Erzsébetről, a vérben fürdő, végtelenül hiú és kegyetlen várúrnőről szóló legenda, mely szerint Báthory Erzsébet az öregedéstől és szépségének elmúlásától való rettenetes félelmében ártatlan lányok vérének kiontására vetemedett. Az ismert történet szerint, amikor a grófnő haját fésülködőnője egy ízben véletlenül meghúzta, ő éktelen haragra gerjedt, és olyan erővel ütötte arcon a leányt, hogy annak kiserkent a vére, mely az úrnő kezére cseppent. Mikor Erzsébet a vért letörölte, úgy tűnt neki, hogy a bőre szebb és fiatalosabb lett, s ezen a napon fogant meg elméjében az a gondolat, miszerint hajadonok vére lehet az ellenszere megfakult szépségének. Így esett áldozatul a hiúságának mintegy 600 ártatlan leány és asszony. A mű második, 1768-as, Katona István által megjelentetett kiadása már mellőzi ezt az epizódot, mert nyilvánvalóan túl abszurdnak találta az esetet ahhoz, hogy egy komoly történeti munkában megjelenjen.
Az allegorikus rézmetszetű díszcímlap (minden példányban a címlap előtti üres levélre felragasztva) a trónon ülő III. Károlyt ábrázolja Magyarország korábbi királyaitól övezve.
Korabeli, díszes, dúsan aranyozott, bordázott gerincű, vaknyomásos egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Nagyon szép példány.