Központi Antique Book Shop

114th Book Auction

Melly, Az Istennek ditséretire, az Híveknek serkentésekre, és vigasztalásokra, egynéhány Imádságokkal együtt ki-botsáttatott
Frankofurtumban [Sopron], 1743. [Rennauer ny.] 1t. (rézmetszetű címkép)+(10)+994+(24)+28p. Hozzákötve: Szent Dávid királynak, és prófétának száz-ötven ‘Soltári, A’ Frantziai Nóták ‘s Versek szerént Magyar Versekre fordittattak ‘s rendeltettek, Szentzi Mólnár Albert által Frankofurtumban [Sopron], 1743. [Rennauer ny.] (4)+420+(8)p.

Hozzákötve: A’ mi Urunk Jézus Kristus’ Kén-szenvedésének Historiája, Jeremiás Prófétának Siralmival és Imádságával, és Jerusálem veszedelmének Historiájával együtt (Sopron, 1743. Rennauer.) 48p. Kiadói colligatum. Bibliográfiailag ismeretlen, hamis nyomdahelyű kiadás. A XVIII. századi hazai könyvkultúra érdekes fejezetét alkotják a koholt vagy hamis nyomdahellyel megjelent kiadványok. Legnagyobbrészt a korlátozott lehetőségekkel működő protestáns felekezetek éltek ezzel a módszerrel, kikerülve ezzel – az egyébként gyakorlatban nem túl szigorú – cenzúrát, és a külföldről behozott könyvekre vonatkozó revíziót egyaránt. A XVIII. században a magyar nyelvet használó evangélikus hívők körében szinte kizárólagos helyet foglalt el a „Zengedező mennyei kar”, majd kibővített változata, az „Új zengedező mennyei kar” című, a legalapvetőbb, mindennapi hitgyakorláshoz szükséges szövegekkel bővített énekeskönyv. 1711 és 1771 közöttről 19 azonosított kiadásuk ismert, és valamennyire jellemző, hogy hamis helynevet tüntet fel kiadási helyként, sőt néha az évszám sem valós. Ács Mihály alapműve első alkalommal 1696-ban jelent meg Lőcsén. Torkos József soproni lelkész bővítéseivel először 1743-ban látott napvilágot, ugyanezzel a frankfurti megjelenési hellyel, két címlapváltozatban. Az egyik felirata szerint a kötet Kőszegen találtatik Ludvig Jánosnál, a másik Győrött Müller Jakabnál. Példányunkon ilyen megjelölés nem olvasható, és címlapjának betűtípusai is eltérnek a két eddig ismert kiadásétól. A címképmetszet és a címbetűk ugyanakkor szintén Sopronra utalnak. Érdekes azonban, hogy az utóbbiak csupán a hasonlóan frankfurti megjelenési helyet feltüntető, 1750-es kiadások címlapján tűnnek fel először. Így akár az is elképzelhető, hogy valójában később, de visszadatált impresszummal kerültek ki a sajtó alól. Mindkét mű valamennyi kiadásából nagyon kevés (gyakran csupán egyetlen) példány maradt fenn. A folytonos használat során a kötetek a szó szoros értelmében elvástak, és minden bizonnyal a ránk maradt kiadások is megritkultak. Korabeli bőrkötésben. Az egyik zárókapocs hiányzik. A mintegy 10 cm-es gerincszélesség dacára könnyen nyíló, máig forgatható kötet. Ecsedy: Titkos nyomdahelyű 0.