Studio Antikvárium

39. könyvárverés

A képmező feletti sávban latin nyelvű kézírásos bejegyzés: „Collegii Saros Patakien[sis] signatur manu Franc[iscus] Kazinczy, 1806.”(A Sárospataki Kollégium számára keze írásával megjelölte Kazinczy Ferenc 1806-ban.)
Kazinczy Ferenc, aki folyamatosan anyagi gondokkal küzdött fogsága után, 1806-ban rákényszerült, hogy könyvtárát és térképgyűjteményét eladja a Sárospataki Református Kollégiumnak. Nagy valószínűséggel példányunk is innen származtatható.
Kazinczy 1806. július 28-án, Vay Józsefhez, a pataki kollégium főgondnokához írt levelében így értékeli gyűjteményét: „Az egész gyűjtemény mintegy 1400 darab könyv, és 900-nál több kép, topographiai, prospectusi, militáris rajzolat és mappa, ’s az ára Két ezer Rfor ’s ebből alkuképen el nem engedek semmit, félvén, hogy ha a’ Collegium számára meg nem vétetik, ’s idegen vevőt kell vele megkinálnom, híre menvén, hogy a’ Fő Tisztel. Consistórium valamivel kevesebb summán vásárolhatta volna meg, nehezebbé teszem az eladást. De fogadom, hogy ha a’ Collegiumnak vétetik meg a’ Gyűjtemény, nevezetes summának oda ajándékozása által bizonyítom-meg, hogy érzem kötelességemet, és azon szerencse’ becsét, hogy Vallásunknak sorsosa vagyok.”
Fél év múlva, 1807.január 22-én gyűjteményének sorsáról, szintén Vay-hoz szóló levelében írja:
„[…] Magyar dolgokra tartozó könyveimnek ’s képeimnek egész Gyüjteménye már által van adva Pataknak. Az utolsó ládát, mellyet az elmúlt ősszel kaptam Bavariából, e’ napokban vitte oda szekerem: ’s éppen ez a későn érkezett láda volt az oka, hogy az általadás ennyire haladt, mert lakhatatlan lévén még Novemberben is a’ házam, csak Decemberben foghattam registrálásához, ’s a’ Catalogus csinálásához. Többet adtam, mint ígértem; a’ képek száma 1081, a’ könyveké meghaladta az 1400t. Már csak az a két Codex van kezeim köztt, a’ mellyet én ugyan az egész Gyűjtemény első karú kincseinek nézek, és eggy 1500t jóval megelőző nyomtatás, melly a’ könyvgyüjtők szokása szerint, minthogy 1500t megelőzött, Kézírásnak vétetik. Ezeket azért tartottam-meg, hogy diplomatiai hűséggel vehessem másokat, ’s azt az ígéretet kérem ’s kötöm-ki a Méltóságos Urtól, hogy enyém lehessen a’ szerencse, őket nyomtatásban kiadni.”
Az idézett levélrészletekből kirajzolódik Kazinczy könyv- és térképgyűjteményének története. Kedvező volt számára Patak ajánlata: mintegy másfélezer könyvét és csaknem ezer metszetét és térképét megvették. 1807 elején érkezett meg valamennyi könyv Sárospatakra. Kazinczy néhány becsesebb metszet alkotójának életrajzát és méltatását is feljegyezte a metszeteket tartó kartonokra. Mint Fodor Ferenc írja, a sárospataki Kazinczy-gyűjtemény tartalma a következő: arcképek és címerek (461 darab), várak, városok és csataképek (363 darab), térképmetszetek (119 darab).Térképei a XVI–XVII.századból valók, köztük Honterus János és Zsámboky eredeti kiadású térképeivel.
Kazinczy Ferenc jelentős irodalmi és nyelvészeti munkássága mellett kiváló műgyűjtő is volt: a könyvek, metszetek, térképek egyaránt érdekelték; gyűjteményei tükrei sokoldalú érdeklődésének. Ismerte a térképirodalmat, térképtörténeti értékelő tanulmányt írt. Amikor a sátoraljaújhelyi vármegyei levéltár levéltárosa lett, többek között a levéltár rendezését kapta feladatul, ennek részeként pedig 1825-től fogva gondosan összeállította az ott lévő térképek jegyzékét. (Forrás: MTA.)
A térkép mérete: 291x418 mm. Zsámboky János rajza, eredetileg Abraham Ortelius „Theatrum orbis terrarum” című művének latin nyelvű kiadásában jelent meg.
Szántai, Ortelius 4a.
Gyönyörű színezésű, szélső margóin később kiegészített, jó állapotú lap, paszpartuban. A magyar kultúrtörténet kiemelkedő jelentőségű darabja.