Darabanth Auctionhouse

Fair Partner ✔
475. Gyorsárverés

[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye' és az ,,átnézeti vázlata' címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti' címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.