Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
499-500. Gyorsárverés

[Térkép] Heves vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941).
[Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 300x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon.
Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az alföldi és hegyvidéki járásokkal egyaránt bíró Heves megye soha nem számított határ mentinek, térképünk idején és ma is északról Nógrád, illetve Borsod megye határolja, így megyénk területét az első bécsi döntés jelentette országbővülés nem érintette. Megyénk alakja markánsan eltér mai állapotától, a háború után hatvani járásának exklávéját, a pásztói járást Nógrád, tiszafüredi járását Szolnok megyéhez csatolták.A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Eger, Gyöngyös), nagyközségeit (Hatvan, Pásztó, Heves, Füzesabony, Poroszló és Tiszafüred), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Mátra és a Bükk jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is hoz, ez utóbbit hegycsúcsmagasságokkal kiegészítve. Feltűnő részlet, hogy a turisztikai szempontból ekkoriban már kiemelt területnek számító Kékesre elsőrendű műút vezet fel, a Kékes magasságát viszont a szokásos adattal szemben csupán 1010 m-ben állapítja meg (a korabeli turisztikai képeslapok is ezt az adatot közlik). A megye bányáit, műemlékeit és várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés.
Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.