Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
509-510. Gyorsárverés

[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964)Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon.Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult.Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek, a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések.Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.