Studio Antikvárium

Nagy karácsonyi könyvárverés

(Hagenau, 1502. Heinrich Gran-Johann Rynmann.) 358 fol. (a "Tabula partis Estivalis" előtti és utáni levél üres.) Folio. Szentbeszéd-gyűjtemény. A szentekről szóló prédikációk azokra az ünnepnapokra íródtak, melyek nincsenek vasárnaphoz kötve. A kötet a téli és a nyári időszakot öleli fel. Először 1499-ben jelent meg Hagenauban. Temesvári Pelbárt (keresztneve talán Paulus, rendi neve Pelbartus, ő magát Pelbartus de Themeswarnak írta) a magyar középkor legjelentősebb prédikátora, a külföldön leggyakrabban kiadott magyar szerző, korának és a prédikációs irodalomnak klasszikusa. A középkori magyar szentbeszéd-irodalom általa foglalta el helyét az európai keresztény köztudatban. 1435 táján Temesváron született, a krakkói egyetemen tanult, majd 1483-tól a dogmatika tanára a budai ferences főiskolán. 1504-ben halt meg Budán. Obszerváns Ferenc-rendi szerzetes, beszédgyűjteményének a Pomerium ("gyümölcsöskert") címet adja, mert "miképpen a gyümölcsösben különböző nemű termőfák... vannak, úgy ebben a munkában is mindennemű prédikációk". Beszédei nem elhangzott prédikációk, hanem a skolasztikus dogmák bizonyításai népszerű formában. Célkitűzése szerint olyan - minden rendű, rangú, műveltségű hallgatónak megfelelő - alapanyagot akart adni a papok kezébe, melyeket azok bővebb tanácsokkal, konkrét erölcsi tanulságokkal kibővítve felhasználhattak szentbeszédeikhez. Irodalmi igénnyel megírt dogmatikus szövegeihez a népszerű legenda- és példagyűjtemények, az egyházatyák írásai mellett felhasználta a görög és latin klasszikusoknak, az ókori héber és arab irodalom íróinak műveit, beleszőve nemcsak a magyar szentek legendáit, hanem a magyar népmese és mondavilág elemeit is. A beszédek profán elemekkel való fűszerezése a korban tömegigény is volt. Bár latinul írt, mert a magyar nyelv ekkor még teológiai és dogmatikai értekezésre nem alkalmas, nyelvezete egyszerű, a középkori latinhoz képest is magyarosan rövid, hungarizmusokban gazdag. Az RMK III. téves leírásával (345 + 1 levél) szemben a mű a tabulákkal együtt 356 számozatlan és két üres levéllel teljes. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés, és 1692-ben kelt kézírásos bejegyzés. RMK III. 110. Németh H 1597. VD 16, P 1167. Benzing, Hagenau 9,18. Korabeli, fatáblás, bordázott gerincű, préselt disznóbőr kötésben. A kapcsok hiányoznak, több helyen szú által okozott lyukak. A címszövegek és a kezdőbetűk szépen kifestve. Széles margójú, összességében nagyon szép, tiszta példány, nagyon ritka posztinkunábulum.