2025. okt. 13., hétfő
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
44. könyvárverés

2023. 10. 14. szombat 10:00 - 2023. 10. 14. szombat 14:36

 
426.
tétel

[SZAITZ ANTAL MÁRIA]: Magyar és Erdély-Országnak rövid ismérete melly e’ két Országnak mind világi mind Egyházi állapottyát szem eleibe állíttya.

[SZAITZ ANTAL MÁRIA]: Magyar és Erdély-Országnak rövid ismérete melly e’ két Országnak mind világi mind Egyházi állapottyát szem eleibe állíttya.

Pesten, 1791. Lindauer János. XVI, 299 [5] p. Névtelenül megjelent politikai röpirat a megsértett nemzeti büszkeség, a magyar nemesség kiváltságainak és az egyház védelmének érdekében. Művében szerzője az ország gazdagságát,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

426. tétel
[SZAITZ ANTAL MÁRIA]: Magyar és Erdély-Országnak rövid ismérete melly e’ két Országnak mind világi mind Egyházi állapottyát szem eleibe állíttya.
Pesten, 1791. Lindauer János. XVI, 299 [5] p.
Névtelenül megjelent politikai röpirat a megsértett nemzeti büszkeség, a magyar nemesség kiváltságainak és az egyház védelmének érdekében. Művében szerzője az ország gazdagságát, kultúráját, kormányzását mutatja be, s a király és a rendek jogait foglalja össze tömören, közérthető stílusban. A természeti javakban gazdag ország legnagyobb fogyatkozásának tartja, hogy „olly szűk benne a pénz más országokhoz képest” és „nem olly népes ország, mint más országok”. A magyar emberek természetét, az itteni kultúrát, tudományt bemutatva hosszasan időzik a magyar nyelv kérdésénél – a magyar nyelv előmozdításának rendkívüli fontosságát hangoztatja. Művének második részében már higgadtabb hangon ír a korábbi heves polémiák tárgyáról: az egyház jogállásáról, vagyoni helyzetéről, a püspökök jogairól, az egyház kultúrában betöltött igen jelentős szerepéről, a szerzetesrendekről és a magyarországi vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyáról, bár véleménye szerint a protestánsok materiális eretnekek, tévelygők, nagy veszedelemben forognak, de csak „materiális eretnekségükért” el nem kárhoznak. Nem elsősorban a protestánsoktól, hanem az „új vallások” néven emlegetett új tanoktól félti az országot. Véleménye szerint az új filozófusok könyveiből, a szabadkőművesek mesterkedéseiből nem következhet más, mint a nagy szabadság, vagyis „zabolátlanság”, amely egyenlő a vallás és az ország végső romlásával. (Studio Ant. 26. árv.)
Korabeli papírkötésben. 196 mm.