Honterus Antikvárium és Aukciósház

57. Könyvárverés

Quibusob stili & argumenti similitudinem adiecimusin calce Dialogum mire festiuum, eruditis salibus refertum. Roma, 1557. [recte Frankfurt a. M., David Zöpfel.] 252 sztl. lev. (A1–X12) I. rész: A1–K4; II. rész: K5–X12. A címlapon alul kis hiány, az első rész lapjain a gerincnél ázás nyoma. A XVI. század elején a kölni domokosrendűek, kik az inkvizíció fegyverével rendelkeztek, erősen támadták a zsidókat. Egy volt zsidó pap, ki áttért, azzal vádolta előbbi hitsorsosait, hogy a Talmudban a keresztény vallást támadják meg, és hogy azon könyveiket meg kell semmisíteni. A császár a mainzi érsekre bízta az ügyet, aki viszont több egyetemtől és tudóstól, többek között Reuchlintól kért javaslatot. Reuchlin a zsidó könyvek érdekében nyilatkozott (1512), s ez által magára vonta a dominikánusok, különösen az igen nagy tekintélyben álló kölni egyetem haragját. Reuchlinnak hitetlenséget vetettek a szemére, mire ő a tudatlanság vádjával felelt. Mindkét fél sértőbbnél sértőbb iratokat bocsátott ki. Végül az inkvizíció megkezdte a pert Reuchlin azon műve ellen, amelyben a Talmud védelmére kelt. Ez a harc mind nagyobb méreteket öltött, a kölniek mellett nyilatkoztak az egyetemek, még az abban a korban leghíresebb párizsi egyetem is, ugyanakkor Reuchlin mellet szállt síkra az egész ifjabb humanista iskola. Senki sem lépett fel nagyobb hévvel, mint a híres költő és lovag, Ulrich Hutten. A harcot az 1515–1517 között két részben megjelenő Epistolarum Obscurorum Virorum döntötte el Reuchlin javára. (Jelen árverésünkön szereplő példány a mű második kiadása.) A pápa végül a művet betiltotta. A két rész egy kötetben, XIX. század eleji egészpergamen kötésben, a gerincen aranyozott címfelirattal.Megkímél állapotú példány, a gerincen alul kis sérülés.