Studio Antikvárium

31. könyvárverés

A’ csillagoknak, plánétáknak, és égbeli jeleknek ’s a t. különbkülönb természetöknek folyásáról, az emberek’ négyféle complexiójáról, természetiről és tulajdonsagáról; mindenik hónapban micsoda rendtartással éljen az ember mind ételben és italban, mind aluvásban, fürödésben, tisztulásban, és érvágásban. A’ híres neves Királyhegyi János’ irásából magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken megbővíttetett.
Budán, 1855. Nyomtatta és kiadta Bagó Márton. 142 + [2] p.
A szakirodalom által eddig nem ismert csíziókiadás, példányunk szövegében és tipográfiájában is jelentősen eltér az ugyanez évben, Bagó Mártonnál megjelent, azonos terjedelmű kiadványtól (pl. a címlap szövege, annak szedése, a rajta szereplő fametszet is más).
Az elnevezés, amely eredetileg versbe szedett öröknaptárt jelöl, a középkori ünnepnaptárak első két szavából – Cisio Janus – ered. A Cisio az újév (circumcisio Domini – az Úr körülmetélése), a Janus pedig a Januarius hónap rövidítéséből keletkezett. Az első nyomtatott naptárat a Mátyás udvarában is megfordult jeles csillagász, Regiomontanus adta ki 1474-ben Nürnbergben, melyet Heltai Gáspár fordított magyar nyelvre 1575-ben. A kiadó, Johann Müller szülővárosáról, Königsbergről vette máig ismert, latin nevét, ennek fordításaként kapta a címlapon szereplő magyar elnevezést is. A XVIII–XIX. századi magyar csíziókiadások elsősorban a budai Landerer nyomda nevéhez köthetők. Landerer Anna 1833-ban bekövetkezett halála után a budai Landerer műhelyt annak addigi vezetője, Gyurián József és társa, Bagó Márton vették át. Ők a XIX. század második felében még számos csíziókiadást jelentettek meg az egykori Landerer nyomda betűinek és díszeinek felhasználásával. Szövegközti fametszetű ábrákkal illusztrált. A címlap és néhány levél szélein kisebb javítások. Példányunkban két levél (89–90. és 87–88. p.) felcserélt sorrendben kötve.
Fűzve, korabeli festett papírborítóban. Összességében jó példány, nagyon ritka könyv.