Abaúj Antique Book Shop

98. (Maradj otthon!) árverés - Ritka és becses könyvek, kéziratok

(REGIOMONTANUS, Johannes) Királyhegyi János: Cisio, a' vagy, az astronomiai tudománynak rövid értelemmel-való le-irása. A' Tsillagoknak, Planétáknak, és Égbeli Jeleknek etc. Külömb külömb természeteknek folyásáról, az emberek' négyféle Complexiójáról, természetiről, és tulajdonságiról, mindenik Hónapban mitsoda rendtartással éljen az ember mind ételben és italban, mind aluvásban, förödésben, tisztúlásban, és ér vágásban. Az hires neves - - Írásából Magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken meg-bővíttetett.
Budán, 1836. Ny.: Gyurián és Bagó bet. 126 p. szövegközti fametszett képekkel, könyvdíszekkel illusztrálva. Korabeli kopottas félbőr kötésben.
A szakirodalom által eddig nem ismert csíziókiadás. Az elnevezés – amely eredetileg versbe szedett öröknaptárat jelöl – a középkori ünnepnaptárak első két szavából – Cisio Janus – ered. A Cisio az újév (circumcisio Domini – az Úr körülmetélése), a Janus pedig a Januarius hónap rövidítéséből keletkezett. Az első nyomtatott naptárat a Mátyás udvarában is megfordult jeles csillagász, Regiomontanus adta ki 1474-ben, Nürnbergben. Az első magyar nyelvű naptár Krakkóban jelent meg 1545 és 1550 között. A későbbi századok népkönyvszerű csízióinak ősei az 1592-es kolozsvári és az 1650-es lőcsei kiadás. Ez utóbbin szerepel Regiomontanus neve is. A következő, évszámmal is ellátott kiadás 1797-ből való. Ez nem jelenti azt, hogy addig nem jelentek meg ilyen jellegű könyvek, hanem egyrészt a használat jellege miatt sok megsemmisülhetett, másrészt elterjedt gyakorlat volt, hogy évszám helyett a „nyomtattatott ebben az esztendőben” szöveg olvasható a címlapon. A nagy példányszámú, széles körben terjesztett népkönyvvé válás természetesen tartalmi változást is hozott. A naptárrész mellett megjelentek a jövendölések, álomfejtés, mezőgazdasági és házi orvoslási praktikák, valamint az egyszerű nép nyelvén megfogalmazott tudományos fejezetek is. A XVIII-XIX. századi magyar csízió a Landerer-műhely nevéhez köthető. Egy fennmaradt könyvjegyzék tanúsága szerint az első ilyen kiadvány már 1733 előtt kikerült a nyomdából, az utolsó ismert kiadás pedig 1833-as évszámot visel. Landerer Anna még ebben az évben meghalt, a műhelyt pedig addigi vezetője, Gyurián József és társa, Bagó Márton vették át. Eddig ismert első csíziójuk 1840-ben jelent meg. Borsa Gedeon egy tanulmányában összehasonlította az utolsó Landerer- és az első Gyurián-féle csíziót. Az általa felsorolt eltérések alapján kiadásunk a kettő között átmenetet képez: a Landerer-féléhez hasonlóan a címlapon „Nyomtattatott” áll, emellett „ő” és „ű” még nem található benne, ellenben két XXVIII. fejezetszám szerepel, amiben viszont az 1840-es kiadással egyezik. Borsa Gedeon: Könyvtörténeti írások. III. (OSzK, 2000) (Központi 105./100.)