Studio Antikvárium

Nagy karácsonyi könyvárverés

Milan, 1696. Malatesta. [12] + 290 p. + 7 t. (rézmetszet); [8] + 503 p. + 8 t. (rézmetszet); [6] + 423 p. + 11 t. (rézmetszet). Folio. Első kiadás. I. Lipót császár és magyar király életét bemutató reprezentatív díszmű. Szerzője az ajánlás végén D. M. G. P.-nek nevezi magát, ezt Rózsa György Gonzalve Miguel de Ponte spanyol diplomatával azonosítja. Egyes forrásokban Constantino Roncaglia szerepel szerzőként. Amint az az előszőből kiderül, ez a szerző első munkája. I. Lipót házassága révén igényt tartott a spanyol trónra; ez magyarázza a spanyolok érdeklődését élettörténete iránt. A mű 1657-től 1687-ig három egymást követő időszakra bontva követi nyomon a császár életét. Mindhárom kötetet részletesen kidolgozott, egész oldalas, nagyszabású allegorikus kompozíciók és csatajelenetek díszítik. Az ábrázolások rajzolója A. Thelot és Johann Joseph Waldmann; metszője Jakob Müller és Johann Ullrich Krauss. Az első kötet előszava előtt egy igen szép tábla látható a császár medaillon-portréjával és allegorikus mellékalakokkal. A 44. oldalhoz tartozó metszet egy választógyűlést ábrázol amint Lipótot "Historia" az "az idők tanúja" a német-római császárok sorába iktatja. A neveket az "Idő" diktálja. A gyűlésre benyomuló profanitást "Justitia" tartja távol. Az első kötetben két jelentős magyar csata ábrázolása kapott helyet: a lévai és a szentgotthárdi ütközeté; ez utóbbi előterében Montecuccoli tábornok látható. A 66. oldalt követő táblán a kép keretében az északon meghódított városok ábrázolása található; a császári sas leányalakok segítségével igyekszik egy várostérképet elhúzni, amelyen Kazimierz, Koppenhága, Krakkó és Tarnów városának alaprajza látható. A térképet Lengyelországot és Dániát jelképező allegorikus alakok igyekeznek kivont karddal megvédeni. A háttérben a franciák által ostromlott Alessandria della Paglia látképe, melynek felszabadítására érkezik a császári sereg. A második kötet ajánlása előtt a császárné medaillon-képe áll, két gyermekének apró portréjától övezve. A harmadik kötet szinte kizárólag a magyarországi eseményekkel foglalkozik. Első metszetén az ifjú Józsefet a háború istene vezeti csatába allegorikus alakok kíséretében; az előtérben a rabságba vetett ellenség hever. A táblákon a következő csaták, illetve városok ábrázolásai láthatók: 1. Bécs látképe délnyugatról, az előtérben a budai pasa és más török méltóságok. 2. Bécs felszabadítása, a város alaprajz-szerű ábrázolásával. 3. A két részre osztott kép felső részén a párkányi csata, előterében a lovon ülő Jan Sobieski lengyel királlyal; alul az esztergomi vár, az előtérben - Lotharingiai Károly által tartott lapon - Esztergom és Párkány alaprajza. 4. Visegrád és Vác (a valósággal szemben mindkettő az ellenkező partra helyezve), háttérben az égő Pest, az alsó részen Hamzsabég. 5. Érsekújvár. 6. Buda és Pest alaprajza madártávlatból, alul Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel a budai vár oldalnézeti képét tartja. 7. Növényi kerettel választva el egymástól Simontornya, Pécs, Szeged, Siklós és Kaposvár vára. 8. A nagyharsányi csata. 9. Erdély visszahódítását ábrázoló nagyszabású kompozíció. Felül Magyarországot, Ausztriát és Lotharingiai Károlyt jelképező géniusz-alakok feszítik ki Erdély térképét; oldalt az összetört török jelképekkel távozó angyalok. Középen a császári sereg, alul erdélyi méltóságok csoportja, melyből kiválik Apafi Mihály fejedelem. A jobb sarokban maga Lotharingiai Károly áll I. Lipót arcképével a pajzsán, a csoport mögül egy főúr az "ország kulcsait" hozza. Az egész mű József királlyá történő koronázásával zárul, felül a császár portréja, kétoldalt a nép előtti eskütétel, valamint a négy égtáj felé tett kardvágás jelenete. Középen a püspöki körmenet, alatta a koronázási jelenet. Apponyi 2338. Rózsa 91., 110., 215. Szántai, Waldmann 1., 2. BL, 17th cent. Italian Books 636. Palau 277.879. Rózsa, Bp. legszebb 36. Egységes, korabeli, aranyozott, restaurált gerincű egészbőr kötésben.