Studio Antikvárium

44. árverés

Denuo summa fide ac diligentia recognita, multis in locis emendata, & in lucem edita. Cum indice rerum et verborum locupletissimo et fidelissimo.
[Frankfurt] Francofurti, 1605. Apud Ioannem Saurium, impensis Rulandiorum, & Nicolai Rothii. [4] + 742 + [34] p. (az utolsó levél üres). Folio.
Plutarkhosz (46–125) görög történetíró, szónok és platonista filozófus rendkívül termékeny író volt, fennmaradt művei ezernél is több oldalt tesznek ki. Munkássága a késő középkori keresztény értelmezések után feledésbe merült. A középkor végi Bizáncban görög nyelven írt műveit két csoportba osztották. Az első csoportot „Éthika” (Erkölcsi iratok) cím alatt 78 különféle témájú írás alkotta, a második csoport a „Bioi paralléloi” néven ismert párhuzamos életrajzok gyűjteménye. A bizánci csoportosításhoz hasonlóan jártak el a XVI. század humanistái, akik szintén külön kezelték Plutarkhosz filozófiai, vallástörténeti, esztétikai, etikai, szónoklattani, politikatudományi és történeti műveit. 1561–1573 között két németalföldi humanista, Xylander és Cruserius egymástól függetlenül két kötetben latinra fordította a Plutarkhosz-életművet. Kötetünk a filozófiai munkagyűjtemény Cruserius-féle fordításának újabb kiadása, végén Plutarkhosz legszemélyesebb munkájával, a De Herodoti malignitati (Hérodotosz rosszindulatáról) címen fordított vitairatával, amelyben Plutarkhosz saját szülőföldjének a görög–perzsa háborúk idején folytatott kevéssé dicsőséges politikáját igyekezett tisztára mosni. A teljes filozófiai kötet Éthika (latin formában Ethica) címe félrevezető, mert a cím korántsem fejti ki ezeknek a munkáknak a rendkívül sokrétű tematikáját. A témák a házassági tanácsadástól a filozófiai vitairatokon át az egyiptomi vallástörténetig terjednek, előbbi az I. századi családjog és moráltörténet, utóbbi az egykori Ozirisz-mítosz fontos forrása. Példányunk címlapján rendkívül dekoratív, nagyméretű fametszetű nyomdászjelvény, valamint régi gyűjteményi bélyegzések. Néhány levélen kisebb szúrágás nyomai.
VD17 23:296762K. Hoffmann III, 370. Schweiger I, 264.
Korabeli, kissé foltos, hátsó kötéstábláján enyhén sérült, vaknyomásos pergamenkötésben, a zárszalagok hiányoznak. Összességében nagyon jó példány.