2025. okt. 21., kedd
Katalógus bemutatás

Központi Antikvárium
131. könyvárverés

2014. 06. 06. péntek 17:00

 
157.
tétel

(Listius László): Magyar Márs a vagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete

(Listius László): Magyar Márs a vagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete

Béchbén [sic!], 1653. Cozmerovius Máthe ny. (8)+154+80+(7)p. Példányunkból hiányzik a rézmetszetű címkép, két levél (G2-G3) pedig másolattal pótolva. A mű fő része a mohácsi csatáról szóló eposz. Listit Zrínyi 1651-ben megjelent...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

157. tétel
(Listius László): Magyar Márs a vagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete
Béchbén [sic!], 1653. Cozmerovius Máthe ny. (8)+154+80+(7)p. Példányunkból hiányzik a rézmetszetű címkép, két levél (G2-G3) pedig másolattal pótolva. A mű fő része a mohácsi csatáról szóló eposz. Listit Zrínyi 1651-ben megjelent "Adriai tengernek Syrenaia" című műve ihlette megírására. A szöveg Brodarics históriája alapján készült (tulajdonképpen annak versbe szedett változata). Stílusára Zrínyi mellett Balassi is hatott. A kötet második felében magyar vezérekről, királyokról és kormányzókról szóló verses életrajzok olvashatók, melyek Zsámboky János és Baksay Ábrahám nyomán születtek. A mű végén néhány más témájú költemény is található, ezek közül a Szűz Máriához szóló himnuszt a Patrona Hungariae-kultusz fontos darabjaként emlegetik. Bár a művet fogyatékosságai ellenére az irodalomtörténészek a magyar barokk irodalom figyelemre méltó, fontos alkotásaként tartják számon, Listi nem ezzel írta be magát a magyar művelődéstörténetbe. Érdekelte a tudomány, ismerte a klasszikus és magyar irodalmat, a történelmet, de a kor, sőt a magyar történelem egyik legsötétebb figurájaként emlegetik. Kicsapongó, tékozló életet élt, nyílt kapcsolatot folytatott több fiú szolgájával (emiatt felesége többször feljelentette). Vádolták ördöngösséggel, méregkeveréssel, gyilkossággal is. Végül hamis pénzverésért fejezték le 1662-ben. Díszesen aranyozott gerincű, XVIII. századi bőrkötésben. A címlap alsó sarka pótolva. A gerincen apró sérülésekkel, ettől eltekintve nagyon szép példány. RMNy 2461.; RMK I 869.