Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
507-508. Gyorsárverés

[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből.
Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm.
Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. Paszpartuban