Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

[Budapest], 1904, Műbarátok Körének kiadása (Franklin-Társulat Nyomdája), 150 p. + [9] t.: ill.
Első kiadás. Ruskinről s az angol praerafaelitákról. A Műbarátok Körében tartott négy előadás: I. Ruskin művészi hitvallása, II. Morris és reformtörekvései, III. A praerafaelita kör irodalmi működése, IV. a praerafaelita képírók. Írta: Kriesch Aladár. Sajtó alá rendezte: Dr. Czakó Elemér.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratozott, kartontáblára ragasztott, hártyapapírral védett reprodukciókkal és rajzokkal illusztrált kötet. A könyv a Franklin-Társulat nyomdájában Grasser-betűkkel készült és a Franklin-Társulat Photochromografikai Osztályában előállított dúczokkal. A kötet címlapján a római számokkal beírt 1904-es évszám, a záró oldalon pedig a Budapest, 1905. június hóban" évszám-megadás szerepel.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, kissé kopott címfedéllel és hátlappal, fehér feliratozatlan könyvgerinccel, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói előzéklapokkal, merített papíros belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló magyar és európai képviselője. A párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban és Spanyolországban volt tanulmányúton. 1897–1902 között az Országház dekorációs munkálataiban működött közre. 1901-ben Gödöllőn vett házat és Nagy Sándorral együtt megalapította a Gödöllői Művésztelepet. Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták újra feleleveníteni. Legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása volt. Utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta híressé vált szövőiskoláját. Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését a Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta. 1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett."