2025. Sep. 26., Friday
Live auction

Studio Antikvárium
44. árverés

21-11-2019 17:00 - 21-11-2019 21:19

 
292.
tétel

[Kézirat.] Gelléri Andor Endre (1906–1945) író, novellista ceruzával írt, aláírt levelezőlapja Pataki Dezső (1901–1944) írónak Budapestre.

[Kézirat.] Gelléri Andor Endre (1906–1945) író, novellista ceruzával írt, aláírt levelezőlapja Pataki Dezső (1901–1944) írónak Budapestre.

Kelt: Budapest, 1935. Mérete 105x147 mm, másfél sűrűn beírt oldal. Szövege: „Kedves Pataki, bár ez a novellája nem veri le a csillagokat – de mégis ízes írás; jóízű mondatok, s az elbeszélő kedv árama díszítik. Szórakoztató,...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

292. item
[Kézirat.] Gelléri Andor Endre (1906–1945) író, novellista ceruzával írt, aláírt levelezőlapja Pataki Dezső (1901–1944) írónak Budapestre.
Kelt: Budapest, 1935. Mérete 105x147 mm, másfél sűrűn beírt oldal.
Szövege: „Kedves Pataki, bár ez a novellája nem veri le a csillagokat – de mégis ízes írás; jóízű mondatok, s az elbeszélő kedv árama díszítik. Szórakoztató, tehetséges – persze nem remekmű, dehát: nehéz az barátom. Ha tetszik, adja oda Gellértnek – viszont – inkább lenne P. Naplóba vagy Magyar Hirlapba való. Esetleg – sőt – vigye a Káldor Györgyhöz a Pester Lloydhoz. Öleli: Gelléri. P. s. Kéziratát nem küldtem el postán, nehogy baj érhesse, jöjjön el érte!”
Pataki Dezső (1901–1944) író. Bécsben és Párizsban élt, majd 1929-ben a gazdasági válság elől Brazíliába ment, csak 1934-ben tért haza. Zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be, és 1944-ben bombatámadás áldozata lett. Naplóban örökítette meg bécsi nyomorának idejét (Egy medikus naplójából 1922. szept. – 1924. dec.). Első elbeszélése, az Étvágy 1934-ben jelent meg a Nyugatban. Írásai a Válaszban és a Népszavában is megjelentek; témája rendszerint a Brazíliába kivándorolt magyar nincstelenek sorsa.
Felbélyegzett, futott postai levelezőlap budapesti bélyegzéssel.