aukciósház |
Múzeum Antikvárium |
aukció dátuma |
2022.12.01. 19:54 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ 41. Könyv- kézirat- metszet- térkép árverés |
aukció kiállítás ideje |
2022. 11. 23-11. 29-ig hétköznaponként 11:00-17:30-ig, szombaton 10:00-13:30-ig |
aukció elérhetőségek |
+36-1-317-50-23 | info@muzeumantikvarium.hu | www.muzeumantikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2022-12-01/41-muzeum-konyv |
93. tétel
[Jókai Mór korai versfordítása emléklapon].
Kelt: Pápa, 1842. ápril. 12. Tartalom (teljes): „Ha az est utó sugárinál / Egy mosolygó alak / A’ cserligetben gyepágyai megett / Nyájasan integetve elsuhan / Az barátod hű kelleme / Ki néked békét ’s örömöt ohajt. Matthisson. [aláírás]: Jókay Móric sk(?)”
Alatta lila tintával: „Megújitja a jó kivánságot 44 év után Pozsonyban 1886. Sept 22án Jókai Mór”.
Az „emléklapocska” verzóján: „Jókai Mór kézirat , melyet mint tanuló és magy. képzőtársasági tagtársam emlékül írt, midőn a pápai ref. collegiumból nevelői pályára léptem Kolmár József”
A fordítás alapja Friedrich von Matthisson (1761-1831) német költő, - ki e korban nagy népszerűségnek örvendett hazánkban - valamelyik költeményének egy strófája.
Az író ekkor mindössze 17 éves volt, de már kiválóan beszélt németül (is). Az 1841–42-es iskolai évet a pápai református iskolában végezte, ahol az érettségit is letette. Jeles tanárai voltak, köztük a természettudós Tarczay Lajos aki az irodalmi foglalkozást is vezette. Itt ismerkedett meg Kolmár Józseffel is és több tehetséges kortárssal, többek közt Petrich (Orlai) Somával, és Petrovics (Petőfi) Sándorral, akivel szoros barátságot kötött.
Kolmár József (1820-1917) teológus, költő, újságíró. 1838 őszén a pápai ref. főiskolában tanult philosophiát és jogot, kezdetben nyomorral küzdve, majd Tarczy Lajos pártfogoltjaként mint irnoka szolgált és egyik alapító tagja volt a főiskolai képzőtársaságnak melynek Jókai Mór, Petőfi Sándor és Petrics Soma is tagjai voltak. Amint a lapocskán írja, itt kezdte tanári pályáját is. Élete során több iskolában is tanított, Az 1880-as évek végén nyugalomba vonult és később is Pozsonyban élt. A visszaemlékezések szerint sokan tisztelték a városban, aki „magas kora ellenére végig csoszogott a város utcáin, majd térdreborulva mély ájtatosságban imádkozott a dómtemplomban… Mindenki ismerte, mindenki megkülönböztetett tisztelettel emelte kalapját az öreg úr előtt, de nem is csoda, hiszen Kolmár József generációkat nevelt fel a pozsonyi katolikus főgimnáziumban.”