Studio Antikvárium

37. könyvárverés

1. Kemény [János], Johannes: Commentatio historico-juridica de jure succedendi Serenissimae Domus Austriacae in Regnum Hungariae ex fontibus historiae Regni constiutionibus jurisque naturalis ac gentium principiis composita. Praemisit Justus Henningius Böhmer […] Dissertationem praeliminarem de vestigiis et usu antiquitatum Dacicarum in jure Romano.
[Halle] Halae Magdeburgicae, [1731]. Typis Jo. Christ. Hilligeri. [30] + 196 p. + 1 t. (kihajtható: a magyar királyok genealógiai táblája). Egyetlen kiadás.
Példányunk címlapja hiányzik. Az „A” jelzésű ív első levelén Halle fametszetű látképe. A Habsburgok magyar trónöröklési jogáról szóló értekezés valódi szerzője Szinnyei szerint Schmeitzel Márton erdélyi szász jogtudós, heraldikus volt.
Apponyi 2434.
2. [Jessen, Johann, von] Jessenius, Johannes: Regis Ungariae, Matthiae II. Coronatio; Johan: Iessenio á Iessen, regio medico, descriptore. adiecta, regni, regumque Pannoniae, brevis chronographia.Viennae Austriae primum, at nunc Auctoris venia emendatius recusa. [Második kiadás.]
Hamburgi, 1609. Sumtu Frobeniano. 35 + [1] p.
II. Mátyást 1608. november 19-én koronázták magyar királlyá a Szent Koronával Pozsonyban. A koronázás részletes leírása a király udvari orvosának munkája, aki korábban II. Rudolfnak is szolgálatot teljesített. Az uralkodó katonai eredményeit Nagy Sándoréhoz hasonlítja, majd szó szerint idézi az új király koronázási fogadalmát. A mű végén kronologikus sorrendben Bonfini alapján röviden összefoglalja Pannónia uralkodóit a kezdetektől II. Mátyásig.
Apponyi 706. VD17 23:000196Y. RMK III. 1072.
3. [Hartnack] Hartnaccius, Daniel: Breviarium Historiae Turcicae, Exhibens Vitas Imperatorum omnium, Praelia inter Christianos & Turcas omnia; Praecipue vero Incrementa Imperii Turcici, ab initio ad haec usque tempora, Quibus in fine addita Historia Obsidionis Viennae, Anno 1683.
Hamburgi et Holmiae, 1684. Apud Gottfried Liebezeit, Bibliop. – Hanoviae, typis Aubryanis. [4] + 68 p. + 1 t. (kihajtható rézmetszetű látkép) + 1 térkép (kihajtható rézmetszet). Egyetlen kiadás.
A török európai és ázsiai hódításainak időrendi összefoglalása. Röviden leírja Bécs, Érsekújvár és Buda ostromát is. A térképen a török által meghódított területek, a látképen Leopoldstadt (1850 óta Bécs második kerülete) városának madártávlati képe.
Apponyi 1106. VD17 12:141006X.
4. [Töppelt Lőrinc (Toppeltinus de Medgyes, Laurentius)]: Turcarum Artes & Arma; Quibus universam Transylvaniam & omnem pene Hungariam subegere. E[gregio] & E[ximio] J[uveni] G[eorgio] W[erdero] P[atricio] & M[aecenati] L[aurentius] T[oppeltinus] d[e]d[icat].
[Lipsiae, 1661–1663 között. ny. n.] [36] p. Első kiadás.
Az erdélyi szász történetíró első munkája. Célkitűzése szerint rövid, világos elbeszélést kívánt adni arról, hogyan jutott Magyarország és Erdély török uralom alá. Ennek megfelelően történetírását a törökök magyarországi felbukkanásától, 1383-tól kezdi. A XIV–XV. századi rész erősen vázlatos, a következő időszakot már részletesen tárgyalja. Részletesen szól Dózsa mozgalmáról, amellyel rokonszenvezni látszik, valamint Szapolyai és János Zsigmond koráról. 1657-től 1662-ig kerek összefüggő elbeszélését adja Erdély török lerohanásának, próbálja az okokat és a következményeket is vizsgálni. Az események leírásában csupán forrásait ismétli, az összefüggések, és okok vizsgálatában azonban újat alkot. Figyelemre méltó, hogy a történelem alakulásában Isten világkormányzó munkájával szemben hangsúlyos szerepet szán a politikai-hadi eseményeknek, az ország és a szász városok vezetőinek.
RMK III. 4280., 7662. Apponyi 2354. VD17 1:090638Z.
5. Tollius, Jacobus: Sermo Gratulatorius Ad Potentissimum Et Sacratissimum Principem Archiducem Josephum, Quum Hereditarius Hungariae Rex Coronaretur, Anno M DC LXXXVII. A. D. IX. Decembr. Iuxta Florentinum exemplar.
[Lipcse] Lipsiae, 1687. Heredes Frid Lankisch. [32] p.
I. József 1705–1711 között uralkodott, I. Lipót császár fiaként. Apja már kilenc éves korában, 1687. december 9-én magyar királlyá koronázta Pozsonyban. Jacob Tollius Firenzében írt és Lipcsében kiadott koronázási köszöntőjében a gyermekkirálynak nemcsak kivételes tehetségét, lelki adottságait, hanem császárhoz illő szépségét is dicséri.
Apponyi 0. VD17 14:007805U.
6. [Sonnemann, Johann Diederich Gottfried]: Warhafftig- und ausführliche Erzehlung Dessen, was sich, zu Anfang und Ende dess Käyserlichen Feld-Zuges in Hungarn, Dieses 1684sten Jahrs, bey Dero Haupt-Armee, Denckwürdiges zugetragen: Worinnen absonderlich enthalten ein […] Bericht, von Belägerung und Defension der Stadt Ofen, anzeigend alle […] in eigener Gegenwart dabey observirte Begebnüsse: […] Deme[…] ein accurater Grund-Riss ermeldter Belägerung beygefüget. Mit grosser Mühe und Fleiss zusammen getragen, und ausgefertiget, von I. T. G. S. In Verlegung dess Authoris.
Nürnberg, 1684. Zu finden bey Balthasar Joachim und Martin Endter. [4] + 36 p.
Buda 1684 évi ostromát egy Habsburg-haderő vívta meg, nemzetközi és magyar segédhadakkal, Lotaringiai Károly herceg főparancsnoksága alatt. Az 1684-es hadjáratot megelőzte Bécs 1683-as török ostromának visszaverése, és a visszavonuló ellenségre mért több sikeres csapás. Ezekre alapozva felmerült a török hatalom Magyarországról történő gyors kiszorításának esélye. 1684 márciusában megalakult a törökellenes Szent Liga, amely azonnal offenzívát indított Budavár elfoglalására. A sietve felállított hadsereg ereje azonban elégtelennek bizonyult. Az erős budai erődítmény török őrségének szívóssága, és az időben odaérkező felmentő haderő jól irányított hadműveletei a császáriakat négy hónapos harc után az ostrom feladására kényszerítették. A kötet kronologikus sorrendben, napokra bontva ismerteti az 1684-es év eseményeinek és Buda ostromának történéseit.
Apponyi 1122. VD17 23:243021H. Hubay 839.
7. Chemnitz, Johann Hieronymus: Busspredigt, welche am ausserordentlichen Buss und Bet Tage bey der Königl. Dänischen Gesandtschafts Gemeinde zu Wien wegen des schrecklichen Erdbebens, so am 28. Junius ganz Ungarn erschüttert, und die grosse nur 16 Meilen von hier gelegene Stadt Komorn völlig umgekehrt, den 10 Julius 1763 am 6ten Sontage nach Trinitatis bey sehr volkreicher Versammlung gehalten, und nun in Hofnung einer allgemeinen Erbauung, nebst einer Vorrede von den Erdbeben, deren das Wort Gottes gedenkt, zum Druck befördert wurde von Johann Hieronymus Chemnitz, Königl. Dänischen Legat. Prediger. Neue verbesserte Auflage.
Nürnberg, [1763]. Gedruckt und Verlegt von Mich. Arnolds sel. Wittwe und Erben. [8] + 40 p.
A komáromi földrengés áldozatainak lelki üdvéért 1763. július 10-én elmondott prédikáció. 1763. június 28-án pusztított Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése, mely Komárom mellett Győr és Zsámbék környékét sújtotta legjobban. A földmozgás erősségét – utólag – a tudósok körülbelül 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán, ami hazánk esetében kivételesnek számít. A rengésnek 63 halálos áldozata volt, több mint 120-an megsebesültek, és Komárom épületeinek harmada elpusztult – összedőlt 7 templom és 279 épület, részben összedőlt további 353 épület, azaz komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9%-a maradt sértetlen. A rengés után Mária Terézia összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből a leírásokból lehet következtetni. A címlapon rézmetszetű vignetta.
VD18 11108967.
XVIII. századi, bordázott gerincű, díszes dúsan aranyozott egészbőr kötésben, gerincén aranyozott fekete címvignettákkal, festett és sarkain aranyozott lapszélekkel. Dekoratív, gyönyörű példány.