Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Pozsonyban, 1822, Wéber Simon Péter költségével és betüivel, XVI p. + 128 p., ill.
Egy falusi nótáriusnak budai utazása, mellyet önnön maga abban esett viszontagságaival egygyütt az el-aludt vérű magyar szívek' fel-serkentésére, és múlatságára e versekbe foglaltt. Írta: [gróf Gvadányi József]
Címlapképen egy fekete-fehér rézmetszettel (Peleskei Nótárius) illusztrált, ajánló levéllel és elöl járó beszéddel kiegészített kötet. A címlapon tollal beírt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.

A címfedél belső oldalán Dr. Juhász Andor (Kassa, 1864. szeptember 17. – Budapest, 1941. szeptember 25.) bíró, a Kúria egykori elnöke, a Horthy-korszak igazságügyi politikájának egyik vezető alakja névvel ellátott ex libris címkéje látható. A Nagy Sándor (1869 – 1950) festő, grafikus, iparművész által tervezett címke szerepel az Iparművészeti Múzeum Ex libris gyűjteményének adattárában:
Alkotó: Nagy Sándor (1869 - 1950) / tervező
Készítés ideje: 1913 körül
Készítés helye: Gödöllő
Anyag: papír
Technika: klisé
Méretek: magasság: 13 cm, szélesség: 7 cm
(Az adatok az Iparművészeti Múzeum online gyűjteményi adatbázisából származnak.)

Könyvkötői kemény papírkötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, néhol kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyv néhány lapja (53-54. p., 113-118. p.) enyhén sérült, a sarkoknál helyenként hiányos (a hiány a szöveget nem érinti).
A kötet szerzője gróf Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író, költő. Olasz eredetű katonacsaládból származott. 1743-tól 40 éven át szolgált katonaként, több európai háborúban is részt vett. 1783-as nyugdíjbavonulása után Szakolcán telepedett le, gazdálkodott és egymás után jelentette meg népies stílusban írt verses elbeszéléseit. Különösen a falusi nótárius budai utazásáról és a Rontó Pálról szólók – melyekben az élő beszédhez közel álló népies stílussal teremtett alakokat szólaltatott meg – lettek népszerűek. Kora számos írójával (pl.: Péczeli József, Baróti Szabó Dávid, Molnár Borbála) állt kapcsolatban.