Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
473. Gyorsárverés

[Folyóirat] Huszadik Század. Társadalomtudományi és politikai folyóirat. Szerkeszti Csécsy Imre. Megjelenik kéthavonkint. 36. évfolyam, 1-6. szám. (1948) [Egybekötve.] Budapest, 1948. Társadalomtudományi Társaság (Antiqua Rt. ny.) 1 t. (címkép) + 4 + 480 p. A Huszadik Század társadalomtudományi folyóirat a múlt század meghatározó szociológiai folyóirata volt, 1900-1919 között polgári radikális szellemben Jászi Oszkár szerkesztette. A lap 1926-1939 között, névváltoztatás után Századunk címmel jelent meg, előbb Vámbéry Rusztem, majd 1934-től Csécsy Imre szerkesztésében. Az 1947-ben ismételten Huszadik Század néven meginduló folyóirat összesen három évfolyamot ért meg, a felálló diktatúra ugyanis nem tűrte meg a társadalomtudományi diszciplínát a maga polgári radikális szellemében. A lap évente öt-hat alkalommal jelentkezett, 80 oldalas terjedelemben, szociológiai, politológiai, szabadságjogi és politikai filozófiai cikkekkel. A Csécsy Imre (1893-1961) polgári radikális politikus, képviselő és publicista által szerkesztett lapszámok mérsékelten baloldali szerzői a kommunista fordulat évében olykor igen jelentős bátorságról tettek tanúbizonyságot, mikor kiálltak a többpárti demokrácia elvei és a vélemények sokfélesége mellett. E nemben emlékezetes, amikor a szabadságharc századik évfordulójának alkalmából egyaránt teret engedtek a Széchenyi István személyéről írt magasztaló és kritikai szellemű írásnak, illetve teljes egészében közölték Csécsy Imrének az államosítás gyakorlata ellen mondott parlamenti beszédét, amellyel a szerző és szerkesztő aligha szerzett elismerést az uralomra törő radikális baloldal politikusainál. Az év előrehaladásával a lap tudomásul vette a Marshall-terv visszautasítását, illetve szemlézte brit kommunista véleményformálók Sztálinról alkotott véleményét, ám mindezek ellenére viszonylagos politikai bátorságról tesz tanúbizonyságot Csécsy Imre szerkesztő néhány defenzívába szorult, mégis erős sora: ,,Azt kérjük a marxista ideológusoktól, ne törekedjenek mindenáron szellemi egyeduralomra. Ne minősítsenek ellenforradalmárnak, reakciósnak, a munkásosztály és a szocializmus konok ellenségének vagy a legjobb esetben elavult ideológiák rabjának mindenkit, aki nem Hegelt tekinti a világ legnagyobb bölcsének, s jobban szeret Platón, Kant vagy Bergson nyelvén gondolkodni. Vagy aki irodalomban, művészetben nem csupán a társadalomhoz között tartalmat értékeli, hanem elsősorban a teremtő egyéni formát'. A tartalomból: Éber Ernő: Kossuth és a jobbágy-felszabadítás - Csécsy Imre: Harmadik út vagy Népfront? - Kislégi Nagy Dénes: Durkheim a demokráciáról - Csécsy Imre: Államosítás Magyarországon. Egy parlamenti beszéd. Polgári önvizsgálat. Van-e még jövője a polgárságnak? - A kétarcú Széchenyi. Kun Zsigmond és Vértes István írása - Szegő Iván: A materialista gondolkodás alapkérdései - Csécsy Imre: Politika és humánum - Vágó György: Jeremy Bentham - Görög Imre: A Marshall-terv - Csécsy Imre: Benes Eduard [kritikai] nekrológja. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.