Studio Antikvárium

42. árverés

Budapest, 1907–1928. Magyar Nemzeti Múzeum (Hornyánszky Viktor ny.) [4] + 316 p. + 3 t. (színes); [4] + 224 p. + 3 t. (színes).; [4] + 252 p. + 26 t. (ebből 2 színes); [4] + 276 p. + 9 t. (ebből 2 színes).; [4] + 308 p. + 4 t. (színes, ebből egy dupla oldalas) + 1 térkép (kihajtható Belső-Ázsia-térkép); [4] + 280 p. + 2 t. (színes).; IV + 372 p. + 4 t. (3 színes, hártyapapírral védett + egy színes, dupla oldalas, hártyapapírral védett); [4] + 312 p. + 1 t. (gyászjelentés); [4] + 160 p. + 1 térkép (kihajtható: a luca-székről és ehhez hasonló szokások térbeli elterjedéséről); 168 p.; [4] + 188 p. + 16 (XVI) t. (illusztrációs anyag) + 4 térkép (kihajtható, színes); IV + 176 p. + 17 t. (ebből 3 színes); 128 p.
Hozzá tartozik:
A Néprajzi Múzeum értesítője. Szerkeszti: Bartucz Lajos, Domanovszky György. XXVII–XXXV. évfolyam. [7 kötetbe kötve.]
Budapest, 1935–1943. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadása – A Magyar Történeti Múzeum kiadása (Kir. Magyar Egyetemi Nyomda – Kertész József ny., Karcag). [4] + 136 p.; [4] + 168 p.; [6] + 506 p.; [4] + 360 p. + 1 mell. (kihajtható antropológiai táblázat); [4] + 424 p.; [4] + 440 p.; [4] + 340 p.; [4] + 286 p.; [4] + 261 + [1] p.
Hozzá tartozik:
Néprajzi Értesítő. Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeum évkönyve. Szerkeszti: Balassa Iván, Domanovszky György, Fél Edit, Kardos László, Diószegi Vilmos, Sándor István, Szendrey Ákos, Vargyas Lajos, Bodrogi Tibor. XXXVII. évfolyam, XXXIX–XL. évfolyam. [3 kötetbe kötve.]
Budapest, 1955–1958. „Művelt Nép” Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó – Bibliotheca Kiadó – Akadémiai Kiadó (Akadémiai ny.) [4] + 316 p.; [4] + 308 p. + 1 térkép (kihajtható Amerika-térkép); [4] + 259 + [1] p. + 2 melléklet (kihajtható táblázatok a főúri étkezésekről).
A Néprajzi Múzeum évkönyve, a Néprajzi Értesítő 1900-ban indult az Ethnographia folyóirat mellékleteként, 1935-től önálló évkönyvként jelentkezik. Megjelent: 1900 és 1916, majd 1926 és 1943 között, utána 1954-től folyamatosan. A folyóirat célja a magyarság és a magyarországi kulturális kisebbségek anyagi kultúrája kutatási eredményeinek közzététele. A folyóirat kezdettől nagy figyelmet szentel a magyarországi népélet minden részletének, beleértve a népi halászat, vadászat és szőlőművelés témáit is. Minden kötetre egységesen jellemző: oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközti ábrákkal, fényképekkel, ház-alaprajzokkal (olykor térképekkel) gazdagon illusztrált.
Tartalmából: Tömörkény István: Néprajzi apróságok Szeged vidékéről. – Cs. Sebestyén Károly: A lugoshelyi halászat. – Tömörkény István: Tanyai orvosságok. – Kiss Lajos: A kenyérsütés. – Ecsedi István: A debreceni fogatokról. – Gönczi Ferenc: Halászás, rákászás és csíkászát Göcsej- s Hetésben. – Prinz Gyula: Második belső-ázsiai utazásom néprajzi eredményei. – Viski Károly: Adatok a székely építkezés ismeretéhez. – Deák Geyza: Az Ungvár megyei Tiszahát halászatáról. – Lakatos Károly: A „pákász” vagy „nádlaczi” (A régi Szeged egy eltűnt alakja.) – Gönczi Ferenc: Gyermekjátékszerek Göcsejből és Hetésből. – Ecsedi István: A debreceni népi építkezés. – Perjéssy Mihály: Babona és varázslat a szegedi tanyákon. – Szinte László: Erdélyi fatemplomok és haranglábak. – Banner János: Békési cigánylakások. – Ecsedi István: A hortobágyi pásztorviselet. – Zoltai Lajos: A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőskertjeiről. – Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi tálasság. – Domonkos János: Magyar labdajátékok. – Bátky Zsigmond: Szarvasagancs-lőportartóink ornamentikájához. – Ébner Sándor: Adatok a Bodrog halászatához. – Ecsedi István: Rekesztőhalászat a Tiszán és az alföldi kisvizeken. – Kiss Lajos: A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén. – Kiss Lajos: A szűcsmesterség Hódmezővásárhelyen. – Undi Mariska: A magyar népi hímzés öltéselemei. – Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön. – Gunda Béla: Magyarországi primitív főző-sütő eljárások. – Lükő Gábor: A moldvai magyarok hajviselete és fejrevalói. – Seemayer Vilmos: Régi szüret a Bóni-hegyen, Zala megyében. – Gönyey [Sándor]: Ősfoglalkozások a Börzsöny-hegységben. Vadméh-keresés. Nyestfogás. Tőrözés. – Cs. Sebestyén Károly: Az ősmagyarok halászata. – Bálint Sándor: A régi Szeged paprikakultúrája. – Szabó Kálmán: Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye. – Bátky Zsigmond: A magyar „konyha” története. – Morvay Péter: Adatok az Alsó-Szamos halászatához. – Márkus Mihály: Népi vadfogás módjai Nyíregyháza vidékén. – Bátky Zsigmond: Újabb adatok a magyar tűzikutyákhoz. – Vajkai-Wagenhuber Aurél: A parasztszőlőmívelés és bortermelés Veszprém megye déli részében. – Gunda Béla: A magyarországi halászó hurkok eredete. – Gönyey Sándor: Szokolya népi építkezése és háztartása. – Lajtha László: A grammofonlemezre való népdalgyűjtés muzeológiai jelentősége. – Roska Márton: Az erdélyi halastavak őskori vonatkozásai. – Gunda Béla: Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvekben. – Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. – László Gyula: Adatok a hunok tegezéről. – Cs. Sebestyén Károly: A székelyház eredete. – László Gyula: Székelyszáldobosi babonák. – Borzsák Endre: A régi tűzhely, ételek, étkezés. – Tagán Galimdzsán: Erdei méhkeresés Székelyvarságon. – Domanovszky György: A tihanyi pamukos halászat. – Gönczi Ferenc: A cifraszűrök készítésének s viselésének eltiltása. – Belényessy Márta: Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. – Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. (Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai.) – Vincze István: Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. – Kresz Mária: A gyermekek és fiatalok viselete a kalotaszegi Nyárszón. – Sándor István: Xántus János amerikai néprajzi tanulmányai. – Vincze István: Magyar borpincék. – Belényesi Márta: Egy XVI. századi főúri étrend. 
Egységes, XX. század második felében készült félvászon kötésben, a gerinceken feliratozott papírcímkével. Szép példány.