Kisvilágok Antikvárium

Fair Partner ✔
A Kisvilágok Antikvárium 4. árverése.

Gebhardt Xavér Ferenc orvos, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a hazai járványtan és vakcináció egyik megalapozója, és az orvostudomány magyar nyelvű szakkifejezései kidolgozásának egyik kezdeményezője volt. A díszoklevelet aláírásukkal látták el a magyar tudományosság olyan kiemelkedő alakjai, mint Jedlik Ányos (Szímő, 1800 – Győr, 1895), Jendrássik András Jenő (Kapnikbánya, 1824 – Budapest, 1891) és Stockinger Tamás (Pest, 1811 – Budapest, 1883).
Gebhardt kereskedőcsaládból származott, édesapja Gebhardt József, édesanyja Stiglitz Terézia volt. Felesége Muzsik Jozefa, akitől hét gyermeke született.
A középiskolai tanulmányait Mosonmagyaróváron és Budán végezte. Ezt követően Szegeden tanult bölcsészetet, majd 1814-ben orvosi oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. Tanulmányai után egy évre Bécsbe ment, de 1815-től 1820-ig a pesti egyetemen a himlő elleni védőoltást hazánkban meghonosító Bene Ferenc asszisztense volt. 1820 és 1824 között a gyógyszertan helyettes tanára, ő vezette a sebészek számára rendelt belgyógyászati gyakorlatokat. 1824. január 10-én elsőként ő tartotta tanári székfoglaló beszédét magyarul. Szintén 1824-ben felállította a Védhimlő Intézetet, mely 1850-től Központi Oltóintézetként működött, és amely az orvosokat ingyen látta el friss oltóanyaggal – jelentősen csökkentve ezáltal a hazai járványokat. Kortársai ezért „a vaccinatio buzgó és hatalmas apostolának” nevezték. 1824-től 1860-ig a belső bajok kór- és gyógytanának nyugalmazott rendes tanára volt, 1840-41-ben és 1855-1860-ban pedig az orvosi kar dékánja. 1857-ben királyi tanácsosi címet kapott, és Tolna vármegye táblabírája is volt.
Orvosírói és tanári érdemeiért 1840-ben magyar nemességet kapott.