Krisztina Antikvárium

37. könyv és papírrégiség árverés

Melly a’ két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént.
Első rész. Eggyhimesek - sokhimesek.
Második rész. Kétfőbbhímesek - Lopvanöszök.
Debreczenbenn, 1807, Csáthy György. XVI, 608p. Az első magyar nyelvű növényhatározó. Diószegi Sámuel (1761-1813) debreceni református lelkész, botanikus. Leghíresebb művét, a többségében a hazai növényfajokat ismertető Magyar Füvészkönyvet sógorával, Fazekas Mihály költővel (1765-1828) közösen írta. A mű Linné növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználva, több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza. E munkával megteremtették a leíró növénytan, valamint az alaktan magyar szaknyelvét, tehát a magyar növény-morfológianyelv megalkotóinak is ők tekinthetők. Azon növénynevek közül, melyeket ők bejegyeztek, illetve melyek neveit a nyelvújítás keretében alkottak, mintegy 300 ma is használatos. Az alkotást a korabeli szakkritika is elismeréssel övezte. A Helytartótanács - Kitaibel Pál elemzése után - dicsérő oklevélben részesítette a Magyar füvészkönyvet. Hozzákötve: (Diószegi Sámuel): Orvosi fűvész könyv, mint a magyar fűvész könyv praktika része. A Fűvészek és Nemfűvészek számokra készűlt, és közhasznavehetővé tétetett. Debreczenbenn, 1813, Csáthy György. [4], XVI, 396p. Az előző mű - sokkal ritkább - folytatása. A két mű lapjai helyenként kissé foxingfoltosak. Korabeli, gerincén aranyozott feliratú vászonkötésben, márványozott lapszélekkel. 20 cm. Jó példány. BLHO II.: 1849., 2179.; Győry: 56.p.