Studio Antikvárium

28th Book Auction

Béts, 1779. ny.n. 378 [helyesen 386] p. Első kiadás.
A magyar felvilágosodás vezéralakjának, Bessenyei Györgynek (1747–1811) egyik legfontosabb műve vegyes tartalmú kötet: hol-mi. Legelöl ismeretelméleti – tehát filozófiai – és lélektani fejtegetések állnak esszészerű formában, aminek akkor többnyire a „Jegyzés” műfaji elnevezést adták. Másik kiemelkedő témaköre a saját hivatására, „felébredésére” vonatkozó dialógusokban jelölhető meg. E két ölelkező főtéma – filozófia és írói hivatás – mellett, velük többé-kevésbé összefonódva, a nevelésnek (felvilágosító munkának), a társadalomelméletnek, a történettudománynak és az irodalomnak, sőt az irodalmi kritikának témái sorakoznak, gazdag képet adva az érett Bessenyei műveltségéről s írói tehetségéről. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés, verzóján duplum-bélyegzés. Néhány levél alsó sarkán enyhén foltos. Szüry 580. Borda 603.
Hozzákötve: [Bessenyei György]: A Magyar nézö. H. n. [1779]. ny. n. 62 p. Első kiadás. Bessenyei György egyik legritkábban előforduló munkája, a Szüry-gyűjteményben sem szerepel. A Magyar néző központi gondolata az anyanyelv fejlesztésének szükségessége. Bessenyei felfogásában a cél a közjó, a közboldogság elérése, ennek eszköze pedig – a felvilágosodás szellemében – a tudomány. A tudományt kell tehát magyar nyelven terjeszteni. Felismeri, hogy a nemzetnek igazodnia kell az állandóan változó világhoz, s be kell kapcsolódnunk az európai kultúra vérkeringésébe: Sürgeti az új, világi magyar irodalom megteremtését. A múlt nyomasztó elveitől és irodalmának szinte az egészétől (de Tinódi, Koháry, Zrínyi és Gyöngyösi kivételével, lásd 57. laptól) el kell szakadnunk, induljunk meg „a nagy világ után”, kövessük az angol és francia írókat, fordítsunk minél többet műveikből – csak így, a felvilágosult nyugat irodalmi műveltségének átültetésével tudjuk megteremteni az új, világi tartalmú magyar irodalmat.Szüry 0.
Korabeli, négy bordára fűzött, enyhén kopott félbőr kötésben, gerincén címvignettával. A gerincen kisebb javítás, de összességében jó példány, mindkét mű rendkívül ritka.