Múzeum Antikvárium

34. árverés

Az összesen 80 lapból álló vendégkönyv 58 levelére írtak 95 oldalon, ez ca. 350 aláírás, bejegyzés. A kötet végén korabeli, ceruzával írt bejegyzés: „15.260 látogató”.
Bibó István így emlékezett a kiállításról: „Közvetlenül 56-ban, a forradalom előtt négy-öt nappal megnéztem Bernáth Aurél kiállítását. Ott egész furcsa helyzet adódott, mert ott volt Nagy Imre a feleségével. Egy teremben megálltak és az egész közönség körülállta őket. Álltak kettesben, olykor félszegen — hogy most mit tegyenek, a képeket nézzék, vagy mit csináljanak —, s mindenki bámulta őket. És éreztem, hogy kínos helyzetben vannak, láthatóan szeretnének elvegyülni a tömegben. Nagy Imre nem volt az az ember, aki fölhasználja az alkalmat, hogy a középpontba kerüljön. És még úgy eszembe jutott, oda kéne menni és köszönni neki, mert hát föltétlenül emlékszik rám, és tán örülne neki, hogy valaki ezt a furcsa helyzetet megbontja. De nem vitt rá a lélek, és végül nem mentem oda és nem köszöntem neki.” „Zsúfolásig megtelt az Ernst Múzeum tíz terme. írók, művészek, orvosok, tudósok és a hatvan Bernáth-műgyűjtő minőségre kiéhezve jöttek el erre a valódi békebeli vernisszázsra. Bernáthnak a diktatúra alatti szerepe a szakmában maradt, a szellemi elit többi része oda sem figyelt. A kiállítása nemcsak forró hangulatú kultúresemény volt, hanem akció, sőt tüntetés (önmagától vált azzá), akár egy Petőfi-köri vita. Nemcsak a művészt ünnepelte a közönség, hanem — voltaképpen — a szabadságot, ez a levegőben volt. Október 20-án mindenki sejtette, hogy valami következik.” Hétfő múzeumi szünnap, 1956. október 23-a (keddre) esett [sic!], tehát alig három napig volt nyitva ez az aprólékos gonddal előkészített monstre kiállítás. Karcsi bácsi, a gondnok az ablak melletti képeket leakasztotta, nehogy belövés érje őket. — Csengettek, fiatal forradalmárok csapata kérte, hadd nézzék meg a kiállítást; géppisztolyukat letették az előtérben, akkurátusan körbementek a termekben, majd tisztelettudóan elbúcsúztak az öregúrtól. Mégis volt tárlati közönség a zárva tartás alatt is. Csak 1957 márciusában nyílt meg a gyűjteményes tárlat újra, minden ünnepélyesség nélkül."/Frank János: Bernáth Aurél kiállítás —1956.
Az aláírások közül: Pór Bertalan, Passuth László, Vörös Géza, Örkény István, Bibó István, Hubay Miklós Németh László, Dénes Zsófia, Keleti Arthur, Konok Tamás, Deim Pál, Szabó Lőrinc, Déry Tibor, Martyn Ferenc, Keserű Ilona, Juhász Ferenc, Edvi Illés Aladár, stb.
Aranyozott címfeliratú vászonkötésben.
Hozzá tartozik:
BERNÁTH Aurél festőművész gyűjteményes kiállítása 1956. [Kiállítási katalógus.]
(Bp.), 1956. Ernst Múzeum. 21+[3] p.+16 t.
Fűzött kiadói borítóban.
Hozzá tartozik:
[10 fénykép a kiállítás megnyitójáról.]
A képek közűl 7 db ugyanabból a szögből készült felvétel, ezeken Bernáth Aurél és felesége fogadja az érkezőket. Ezek: Pátzay Pál, Nagy Imre, Mihályfi Ernő, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, és három ismeretlen. 3 felvételen a megnyitó közönsége.

9 db. 117x178 mm, 1 db. 135x87 mm, zselatinos ezüst nagyítások. A képek a Lerner Fotoriport Iroda fotósának felvételei, valamennyi verzóján az iroda bélyegzése. Karcmentes, jó állapotban.