Krisztina Antikvárium

37. könyv és papírrégiség árverés

[Nürnberg] Norimbergae, 1723, P. C. Monath. [22], 204p., 2t. (rézmetszet, egy kihajtható), 1 térkép (kih. rézmetszet). A címlapon rézmetszetű vignettával, szövegközti rézmetszetű illusztrációkkal, valamint számos rézmetszetű, díszes kezdőbetűvel.

Bél Mátyás (1684-1749) ev. lelkész, történetíró, tanár, korának kiemelkedő tudósa volt. Könyvének első része a szkíták, hunok és avarok történetét tárgyalja. Ezt Szepes vármegye történetének leírása követi, melyhez a Szepesség allegorikus képekkel díszített, nagyméretű, rézmetszetű térképe tartozik. A lap Kray Pál 1715-ben készült kéziratos munkája. Kray halála után a rézmetszetet Johann Georg Puschner készítette, Bél megbízásából. Kartográfiai szempontból rendkívül jelentős lap: ez az első önálló magyar megyei térkép. A következő fejezet Magyarország gyógyvizeiről és fürdőiről szól, melyben a szerző - metszetekkel illusztrálva - részletesen bemutatja a felvidéki Szklenó és Vihnye fürdőit. Ír a magyarországi hegyekről, erdőkről, barlangokról és ércekről. Utána nagyobb fejezet következik a magyar borokról, a soproni borvidékről, amit nagyméretű, szőlőt ábrázoló rézmetszet díszít. A mű az ország mezőgazdaságáról, öltözködéséről és népeiről szóló kisebb írásokkal zárul. A táblák Mikoviny Sámuel-, a szövegközti metszetek Mikoviny és Puschner munkái. A deményfalvi-barlangok hosszmetszeti térképe az első nyomtatásban megjelent barlangtérkép Közép-Európában. Az utolsó kép egy magyar nemes ifjút ábrázol, a háttérben Pozsony városával. Feltételezések szerint Mikoviny önarcképe.
Korabeli pergamenkötésben, festett lapszélekkel. 35,6 cm. Fodor: 77-78.p.; RMK III/XVIII. sz.: 108.; BLHO I.: 254. Kiváló példány.