Krisztina Antikvárium

49. könyv és papírrégiség árverés

[22], 204p., 2t. (rézmetszet, egy kihajtható), 1 térkép (kih. rézmetszet). A címlapon rézmetszetű vignettával, szövegközti rézmetszetű illusztrációkkal, valamint számos rézmetszetű, díszes kezdőbetűvel. Bél Mátyás (1684–1749) ev. lelkész, történetíró, tanár, korának kiemelkedő tudósa volt. Könyvének első része a szkíták, hunok és avarok történetét tárgyalja. Ezt Szepes vármegye történetének leírása követi, melyhez a Szepesség allegorikus képekkel díszített, nagyméretű, rézmetszetű térképe tartozik. A lap Kray Pál (?–1720) 1715-ben készült kéziratos munkája. Kray halála után a rézmetszetet Johann Georg Puschner (1680–1749) készítette, Bél megbízásából. Kartográfiai szempontból rendkívül jelentős lap, ez az első önálló, magyar megyei térkép. A következő fejezet Magyarország gyógyvizeiről és fürdőiről szól, melyben a szerző - metszetekkel illusztrálva - részletesen bemutatja a felvidéki Szklenó és Vihnye fürdőit. Ír a magyarországi hegyekről, erdőkről, barlangokról és ércekről. Utána nagyobb fejezet következik a magyar borokról, a soproni borvidékről, amit nagyméretű, szőlőt ábrázoló rézmetszet díszít. A mű az ország mezőgazdaságáról, öltözködéséről és népeiről szóló kisebb írásokkal zárul. A táblák Mikoviny Sámuel, a szövegközti metszetek Mikoviny és Puschner munkái. A deményfalvi-barlangok hosszmetszeti térképe az első, nyomtatásban megjelent barlangtérkép Közép-Európában. A szepességi szász természettudós Buchholtz György (1688–1737) 1719-ben Bél Mátyás felkérésére mérte fel és rajzolta le a barlangot. Az utolsó kép egy magyar nemes ifjút ábrázol, a háttérben Pozsony városával. Feltételezések szerint Mikoviny önarcképe. Korabeli pergamenkötésben, festett lapszélekkel. 35,6 cm. Fodor: 77–78.p.; RMK III/XVIII. sz.: 108.; BLHO I.: 254. Kiváló példány.